A tudósok ledöbbentek: az agya 90%-a hiányzott, mégis élt

Gyakran szokták mondani, hogy bár az agyunk hatalmas és nagyon összetett, valójában csak kapacitása 10 százalékát használjunk. Így aztán jogos lehet egyesekben a feltételezés, hogy minek van akkor a további 90%? Nos, egy férfi már bizonyította, hogy bizony lehet a teljes agy 90 százaléka nélkül is élni, persze ez azért nem az a teljes élet, mint amire oly sokan vágyunk. Még a kutatóknak is nehéz volt megérteni, hogy egy férfi, akinek az agyszövetének csak kb. 10 százaléka maradt meg, hogyan képes normális életet élni.

Folyadékkal van tele

Amikor egy 44 éves francia férfi lábgyengeséget érzett, kórházba ment. Ott az orvosok közölték vele, hogy agyának nagy része hiányzik. A férfi koponyája folyadékkal volt tele, és csak egy vékony réteg agyszövet maradt benne. Ez az állapot hydrocephalus néven ismert. Bár kezdetben azt gondolták, hogy az agyszövet elpusztult, a tudósok ma már úgy vélik, hogy a folyadék összenyomta. Az agyszövet a koponya széle mentén egy vékony külső réteggé préselődött, így a koponya 90 százaléka folyadékkal volt tele, agyszövet helyett. Az agy térfogatának extrém csökkenése ellenére a francia férfi meglehetősen egészséges életet él, dolgozik, nős és két gyermeke van. Csak enyhe értelmi fogyatékosságot mutat: IQ-ja 84, ami átlag alatti, de nem elég alacsony ahhoz, hogy értelmi fogyatékosnak minősítsék – írja a CBC.

Az állapot oka a hydrocephalus, egy olyan rendellenesség, amely az agyban folyadék- felhalmozódásával jár. Gyermekkorában már kezelték a problémát, és egy csövet helyeztek be a folyadék elvezetésére, amit aztán 14 éves korában eltávolítottak. Az idő múlásával azonban a folyadék lassan újra felhalmozódott, és úgy tűnik, összenyomta az agyszövetét. A francia neurológusokat érdekli, hogy a férfi hogyan él, tekintve, hogy milyen kevés agyszövet maradt ép. A Brüsszeli Szabadegyetem kognitív pszichológusa, Axel Cleeremans ezt az esetet használja fel „radikális plaszticitás elméletének” alátámasztására. Először 2007-ben írta le a The Lancet folyóiratban, orvosi csodát látott benne, de egyben a tudatosságra vonatkozó elméletek komoly kihívását is.

Kutatások

Korábban azt hitték, hogy a tudatosság az agy egyetlen részéből származik. Cleeremans szerint azonban: „Bármely tudatosság-elméletnek képesnek kell lennie arra, hogy megmagyarázza, miért viselkedik normálisan egy olyan ember, akinek az idegsejtjeinek 90 százaléka hiányzik.” Cleeremans úgy véli, hogy az emberek nem úgy születnek, hogy a tudatosság az agy egyik adott részében található. Ehelyett úgy gondolja, hogy a tudatosság helye rugalmas lehet, és az agy különböző részei megtanulhatják. Ez megmagyarázza, hogy ez a férfi, akinek agyának 90 százaléka hiányzik, miért viselkedik még mindig normálisan.

Forrás: LadBible