Utazni fogsz? – A zaj ezekben az EU-s országokban a legrosszabb

Ha utazni készülsz, általában pihenni szeretnél, világot látni és szépen csendben élvezni az európai várások adta hangulatot. Sajnos azonban egy-egy úticél elérésekor szembesülünk azzal, hogy egy-egy város mennyire hangos, és hogy mennyire nem lehet pihenni. A becslések szerint Európában mindössze három olyan ország van, ahol a lakosság kevesebb mint 10 százaléka van kitéve káros zajszintnek. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb jelentése szerint az európaiak több mint egyötöde van kitéve káros közlekedési zajnak, ami a harmadik legveszélyesebb környezeti fenyegetés a légszennyezés és a szélsőséges hőmérsékletek után.

Közlekedési zaj

A közúti forgalom a közlekedési zaj legelterjedtebb forrása, ami becslések szerint 92 millió embert tesz ki az EU Környezeti Zaj Irányelvében (END) meghatározott 55 decibel (dB) küszöbértéket meghaladó szintnek a nappali-este-éjszakai időszakban. Ez egy súlyozott átlagos hangszint egy 24 órás időszakra vonatkozóan, amely figyelembe veszi, hogy az emberek miért érzékenyebbek a zajra éjszaka. A vasúti forgalom 18 millió embert érint, ezt követi a repülőgépek zaja, ami 2,6 millió embert zavar. Az ebből eredő fiziológiai stressz és alvászavarok évente 66 000 korai halálesethez, valamint szívbeteghez és cukorbeteghez járulhat hozzá – derül ki az ötévente közzétett, 31 országot felölelő Környezeti zaj Európában című jelentésből.

„A zajszennyezést gyakran figyelmen kívül hagyják, csupán a mindennapi élet bosszúságának tekintik” – mondja Leena Ylä-Mononen, az EEA ügyvezető igazgatója. „A zaj egészségünkre és környezetünkre gyakorolt ​​hosszú távú hatásai azonban jelentősek.”

Ha a közúti forgalomra vonatkozó valamivel alacsonyabb, 53 dB-es küszöbértékkel rendelkező Egészségügyi Világszervezet (WHO) szabványaihoz viszonyítjuk, akkor az európai polgárok közel egyharmada van kitéve veszélyes zajszennyezésnek.

Mely országok szenvednek a leginkább a zajszennyezéstől?

Abszolút számokat tekintve Franciaországban van a legtöbb olyan ember, aki a nappali és éjszakai órákban közlekedési zajnak van kitéve: becslések szerint 24 millió ember. Németországban a legmagasabb a szám az éjszakai órákban, mintegy 15 millió embert érint. Ha százalékos arányban nézzük, más a helyzet. Cipruson és Luxemburgban a lakosság több mint 50 százaléka van kitéve káros zajszintnek. Franciaország és Ausztria lakossága is rosszul teljesít ezen a mutatón. A skála másik végén mindössze három ország van: Észtország, Szlovákia és Portugália, ahol a lakosság kevesebb mint 10 százaléka van kitéve az END küszöbérték feletti szintnek. A jelentés szerint egyébként Magyarország elég jól teljesít ebben, hasonló szinten vagyunk, mint Észtország.

Hogyan térhetünk vissza a biztonságosabb szinthez?

Az EU célja, hogy 2030-ra, hogy 30 százalékkal csökkentse a zajszennyezést a tagállamokban, de sajnos le vagyunk maradva. A jelentés számos jogalkotási változtatást javasol a tempó felgyorsítása érdekében, többek között:

• A közúti közlekedés esetében: A városban közlekedő járművek sebességkorlátozásának csökkentése és az alacsony zajszintű gumiabroncsok használatának növelése.
• A vasúti zaj esetében: A csendesebb fékrendszerek használatának bevezetése, a vonatok és a pálya jobb karbantartásának előírása, valamint a tehervonatok korszerűsítése.
• A repülőgépek zaja esetében: A leszállási és felszállási minták optimalizálása, valamint a csendesebb repülőgépek bevezetése

Az alacsony zajszintű aszfalt, az épületek szigetelése és a zajvédő falak csak néhány olyan intézkedés, amit az országok vizsgálnak. A kutatók kiemelik a zöldterületek és a zajvédelem közötti összefüggéseket is. Az európai Natura 2000 hálózat legalább 29 százalékát érinti a közlekedésből származó magas zajszint, ami veszélyezteti a kontinens természetvédelmi céljait. A zöldterületekhez való hozzáférés növelése és azok csendesen tartása kulcsfontosságú, mivel ezek a terek pszichológiai helyreállítást biztosíthatnak, és segíthetnek csökkenteni az emberek zajterhelését.

Forrás: EuroNews