Életmód
Így káromkodnak szerte a világban – A „f*ck” ezer arca
Őszintén szólva, sosem gondoltam volna, hogy egyszer még tudományos érdeklődéssel fogok beszélni a káromkodásról. De amikor egy friss kutatás során több mint 1,7 milliárd online szót elemeztek, és azt vizsgálták, hogyan és milyen gyakran káromkodnak a világ különböző angol nyelvű régióiban, teljesen beszippantott a téma. A káromkodás világszerte nemcsak nyelvi kérdés, hanem kulturális tükör is – és amit ebben a tükörben látunk, sokszor meglepőbb, mint hinnénk.
Ahogy mélyebbre ástam a tanulmányban, egyre világosabbá vált, hogy a káromkodás világszerte eltérő jelentéssel és súllyal bír. Míg az amerikaiak gyakran „fuck”-olnak, az ausztrálok inkább kreatívan írják le („no wucking furries”), a britek pedig kevésbé visszafogott szavakat preferálnak. Ez még csak a kezdet: kiderült, hogy a káromkodás gyakorisága, stílusa és elfogadottsága szorosan összefügg az adott ország társadalmi normáival, vallási hátterével és nyelvi kultúrájával.
Káromkodás világszerte? – A „fuck” 201 arca
A kutatók az ún. GloWbE korpuszt használták, amely kifejezetten arra készült, hogy összehasonlítsák az online angol nyelvhasználatot különböző régiókban. Az eredmények szerint az amerikaiak káromkodnak a legtöbbet, őket követik a britek, míg az ausztrálok – akik hírhedtek nyers nyelvezetükről – csak a harmadikok. Meglepő, igaz?
A tanulmány szerint a leggyakrabban használt káromkodás világszerte a „fuck”, amelynek összesen 201 különböző formáját azonosították – beleértve a rövidítéseket (pl. „wtf”), szójátékokat, alternatív helyesírásokat („f*ck”, „fook”, stb.) és kódolt változatokat. Ez nemcsak nyelvi kreativitásról árulkodik, hanem arról is, hogy a trágárság hogyan alkalmazkodik a digitális közeghez.
Kultúrák, normák és káromkodások
A kutatás azt is kimutatta, hogy a káromkodás nem csak a szóhasználatról szól, hanem identitásról és közösségi érzésről is. Az amerikaiak például konzervatívabb társadalmi értékek mellett káromkodnak sokat – főként online, anonim módon. Az ausztrálok bátran szitkozódnak nyilvánosan, mégis visszafogottabbak online. A britek kedvelik a durva, de frappáns megoldásokat, míg az írek inkább enyhébb verziókat (pl. „feck”) használnak.
A káromkodás világszerte különböző funkciókat tölt be: lehet humoros, dühös, szolidaritást kifejező vagy épp feszültségoldó. Egyes országokban – például Szingapúrban – a fiatalok tudatosan használják a trágárságot az önkifejezés és az autoritással szembeni lázadás eszközeként.
Javaslat: értsük meg, miért és hogyan káromkodunk
Ahelyett, hogy elítélnénk a káromkodást, talán többet érne megérteni, miért használjuk, és milyen helyzetekben válik társadalmilag elfogadottá vagy épp tabuvá. Egy szitokszó néha többet mond minden udvariasságnál, különösen, ha humorral vagy önreflexióval használjuk.
Nézd meg további cikkeinket is az Életmód rovatunkban!
(Via)
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
