Visszatért a csendes gyilkos – Budapesten már 71 áldozatot szedett 10 nap alatt

A kánikula miatti halál már nem pusztán távoli fenyegetés: a június végi hőhullámban Budapesten is 71 ember vesztette életét, 47-en közülük közvetlenül a klímaváltozás következményeként.

A kánikula miatti halál nem riogatás – már itt van, és öl

A The Guardian által ismertetett tanulmány szerint a 2024. június 23. és július 2. közötti hőhullám alatt Európa 12 nagyvárosában 2300-an haltak meg a hőség következtében. A halálesetek kétharmadáért – vagyis több mint 1500 esetben – egyértelműen a klímaváltozás okolható. Budapesten tíz nap alatt 71 ember halt meg, és 47 haláleset köthető közvetlenül az éghajlatváltozáshoz.

„A hőhullámok csendes gyilkosként követelnek emberéleteket szerte Európában”

– áll a tanulmányban. Míg Milánóban, Párizsban és Barcelonában volt a legmagasabb az áldozatok száma, Budapest is a veszélyeztetett városok közé került. A kutatás rámutat: nem extrém hőfokok kellenek a tragédiához, már 2–3 Celsius-fokos emelkedés is komoly halálozási hullámot indíthat el.

Miért életveszélyes a kánikula a test számára?

A szervezet hőháztartása nagyon érzékeny, és már enyhe túlmelegedés is súlyos következményekkel járhat. Hőség idején az emberi test hűtőrendszere – az izzadás – túlterhelődik, és a testhőmérséklet emelkedni kezd. Ez akár 40 °C fölé is mehet, ami hőgutát, eszméletvesztést, végül halált is okozhat.

A melegben a vér sűrűsödik, a szívverés felgyorsul, az erek kitágulnak – ezek a hatások különösen veszélyesek lehetnek azoknál, akiknek már eleve gyenge a keringési rendszerük. A kiszáradás tovább súlyosbítja a helyzetet, a vesék leállása vagy agyödéma is bekövetkezhet. A szervezet képtelen alkalmazkodni az extrém meleghez, különösen ha tartós.

A hőguta – a kánikula miatti halál egyik fő oka – gyors beavatkozás nélkül visszafordíthatatlan szervkárosodást okoz. Tünetei közé tartozik a magas láz, zavartság, száraz bőr (mert már nincs izzadás), és végül eszméletvesztés. Ilyen állapotban már perceken is múlhat az élet.

Kánikula miatti halál: az idősek a legnagyobb veszélyben vannak

A tanulmány szerint a kánikula miatti halál 88 százalékban a 65 év feletti korosztályt érinti. Az idősek hőérzékelő mechanizmusa gyengébb, kevésbé érzékelik a dehidratáltságot, és gyakran olyan gyógyszereket szednek (például vízhajtókat vagy vérnyomáscsökkentőket), amelyek súlyosbítják a hőség hatását. Sok esetben mozgásuk is korlátozott, így nem tudnak eljutni hűvösebb helyekre, és gyakran egyedül élnek, segítség nélkül.

A mentális zavarokkal élők, például demenciában szenvedők nem mindig ismerik fel a tüneteket, és nem kérnek időben segítséget. A szociális elszigeteltség, az alacsony jövedelem és a nem megfelelő lakáskörülmények. Például tetőtéri lakások vagy hőszigetelés nélküli otthonok, mind növelik a hőség halálos hatását.

Mit lehet tenni a hőség ellen?

A szakemberek szerint a megelőzés kulcskérdés. A legfontosabb a folyadékbevitel, napi legalább 2,5-3 liter víz elfogyasztása szükséges a test hűtéséhez. A nehéz, sós ételek kerülése, a pihenés, az árnyékban tartózkodás és a szellőztetés szintén életmentő lehet. Az idősek figyelmét külön fel kell hívni a veszélyekre, és rendszeres ellenőrzésük is javasolt.

Fontos lenne a városi környezet is: több zöldfelület, hűsítő közterek, ivókutak, árnyékolt buszmegállók és ingyenes klimatizált helyiségek segíthetnék a védekezést. Az önkormányzatok és az állam felelőssége is, hogy időben figyelmeztessék a lakosságot és biztosítsák az infrastruktúrát.

(via)

Itt arról olvashatsz: kanyarójárvány Európában. Mit kell tudnod, mielőtt nyaralni indulsz?