Új genetikai teszt segíthet az elhízásra hajlamos gyermekek azonosításában – Akár már ötéves korban is

A poligénes kockázati pontszám (PGS) nevű eljárás több millió ember genetikai adatain alapul, és egyfajta „előrejelző kalkulátorként” működik. A teszt nemcsak a genetikai hajlamot méri fel, hanem segíthet abban is, hogy időben megkezdődhessenek azok az életmódbeli és orvosi beavatkozások, amelyek csökkenthetik a későbbi egészségügyi problémák kockázatát. Ezzel új lehetőségek nyílnak az elhízásra hajlamos gyermekek azonosítására, még mielőtt a túlsúly kialakulna.

Hogyan működik a genetikai teszt, amely megjósolhatja az elhízást?

A poligénes kockázati pontszám (PGS) egy olyan genetikai modell, amely több ezer, az elhízással kapcsolatba hozható génváltozat hatását összesíti. Ezek a variánsok az agyműködéstől kezdve az anyagcsere-folyamatokig sokféle területen játszanak szerepet – például befolyásolják az étvágyat, az ételpreferenciákat és a kalóriaégetést.

„Ami igazán különlegessé teszi ezt a pontszámot, az az, hogy már ötéves kor előtt képes előrejelezni, mekkora eséllyel alakul ki felnőttkori elhízás egy gyermeknél – még mielőtt a környezet és az életmód befolyásolni kezdené a testsúlyát”

– mondta Roelof Smit, a Koppenhágai Egyetem adjunktusa, aki a kutatás egyik vezetője volt.

A teszt kidolgozását a GIANT Konzorcium végezte – egy több mint 600 kutatóból álló nemzetközi hálózat –, amely együttműködött több intézménnyel, köztük a genetikai tesztelésre szakosodott 23andMe céggel. A modell fejlesztését több mint öt millió ember adatai alapján végezték, majd félmilliós populáción validálták – ez minden eddiginél nagyobb pontosságot eredményezett.

Elhízásra hajlamos gyermekek azonosítása: megelőzés a kulcs

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a genetikai hajlam korai felismerésével megelőzhető lehet a későbbi elhízás kialakulása. Ez különösen azért fontos, mert a felnőttkorban indított kezelések gyakran kevésbé hatékonyak, ráadásul sokszor nehezen elérhetők.

„A gyermekkorban megkezdett életmódbeli beavatkozások sokkal nagyobb eséllyel változtatják meg az egész életre szóló egészségi állapotot, mint ha csak felnőttként próbálkozunk”

– emelte ki Ruth Loos professzor, az Egészségtudományi Kar kutatója.

A kutatás azt is kimutatta, hogy azok a személyek, akik magasabb genetikai kockázattal rendelkeznek, általában jobban reagálnak a strukturált fogyókúrás programokra – legalábbis rövid távon. Amint azonban megszűnik a támogatás vagy a program, gyakran visszatérnek a korábbi szokások, és visszajön a leadott súly. Ez is aláhúzza: a genetikai hajlam csak egy része a történetnek.

Gének, környezet, szokások – mind számítanak

A kutatás rámutatott arra is, hogy a környezeti és viselkedési tényezők legalább annyira fontosak, mint a genetikai háttér. Még ha valaki örököl is egy hajlamot az elhízásra, megfelelő életmóddal, támogató környezettel és egészséges szokásokkal ez a kockázat jelentősen csökkenthető.

A modell jelenleg jobban működik európai származású személyeknél, mint afrikai eredetű populációk esetében – ez a genomikai kutatások hosszú ideje fennálló egyenlőtlenségeit tükrözi. A fejlesztők épp ezért befogadóbb adatbázisokat és származás-érzékeny modelleket javasolnak a jövőbeli pontosság növeléséhez.

A teszt azonban nem arra való, hogy egy gyermek jövőjét előre meghatározza, hanem hogy időben figyelmeztessen: van teendő. Így az orvosok, szülők és egészségügyi szakemberek célzott támogatást tudnak nyújtani, mielőtt a probléma elmélyülne.

Mit jelent ez a jövő egészségügyében?

Az új genetikai teszt jelentős előrelépés a preventív orvoslás és a közegészségügy területén. Etikus és átgondolt alkalmazással lehetőség nyílhat arra, hogy az egészségügyi rendszer már a betegség kialakulása előtt közbeavatkozzon – személyre szabott tanácsadással, megelőzéssel és támogatással.

Ez nem csodaszer, és nem helyettesíti az életmódbeli döntéseket, de egy fontos eszköz lehet a kezünkben ahhoz, hogy elkerüljük az elhízással járó hosszú távú következményeket.

A kutatás eredményeit a neves Nature Medicine folyóiratban tették közzé, és világszerte figyelmet kaptak. A tudomány most először ad lehetőséget arra, hogy a legfiatalabb korosztályban is felismerjük és kezeljük a veszélyeket, mielőtt azok betegséggé válnának.

(via)

Olvass még több hasznos cikket Egészség rovatunkban!