Így tesz szomorúvá a kenyér és a tészta – Tudósok szerint depressziót okoz a glutén

Ez nem csupán valami újabb trendi hóbort. Több mint egy évtizede tartó kutatások, komoly klinikai vizsgálatok és neurológiai eredmények mutatják: egyes emberek immunrendszere olyan hevesen reagál a gluténra, hogy az gyulladást okoz az agyban – ez pedig szorongáshoz, depresszióhoz, sőt, akár pszichózishoz is vezethet.

Egy új kapcsolat: tényleg depressziót okoz a glutén?

Dr. Deanna L. Kelly, a Marylandi Egyetem pszichiátere korábban nem gondolta volna, hogy egyszer majd a kenyér és az elme kapcsolatát fogja vizsgálni. Mégis, ma már több mint 17 éve kutatja a glutén és a mentális betegségek közötti összefüggéseket.

„Ha valaki évekkel ezelőtt azt mondja, hogy egyszer a diéta lesz a fókuszom, nevettem volna. De a tudomány elvezetett idáig”

– vallja be Kelly.

Minden azzal kezdődött, amikor a második világháborúból származó katonai adatokat elemzett. Az adatok azt mutatták: a búzahiányos időszakokban kevesebb embert kezeltek pszichiátriai intézményekben. Ezután egy 1970-es években publikált pszichiáter, Curtis Dohan munkáihoz fordult, aki azt figyelte meg, hogy a skizofréniás páciensek állapota javult gluténmentes étrend hatására.

Sőt, Dohan még Pápua Új-Guineába is elutazott, ahol a helyiek hagyományos étrendjéből hiányzott a búza. Az eredmény? Ott szinte ismeretlen volt a skizofrénia.

Az immunrendszer és az agy harca

A gluténre érzékeny embereknél az immunrendszer valóságos támadást indít a szervezetbe került fehérje ellen. Ez nem csupán emésztési problémákat okoz – hanem gyulladást is kiválthat az agyban. A gliadin nevű gluténfehérje képes „átverni” a szervezetet, és olyan fehérjéket utánoz, amelyek az agyban is jelen vannak. Az immunrendszer így tévesen az agy idegsejtjeit is megtámadhatja.

„Van egy 33-mer nevű peptid a búzában, ami kísértetiesen hasonlít az agyban található GRINA-receptor szerkezetére. A test egyszerűen nem tud különbséget tenni”

– magyarázza Kelly.

A következmény? Szorongás, depresszió, „agyi köd”, motiválatlanság, akár hallucinációk – mindez gyógyszeres kezelésre is nehezen reagálhat.

Amit az orvos nem mond: amikor nem cöliákiás a gluténérzékenység

Fontos különbséget tenni a cöliákia – azaz a diagnosztizált glutén okozta autoimmun betegség – és az úgynevezett nem cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) között. Ez utóbbi jóval gyakoribb, de gyakran nem mutatható ki hagyományos vizsgálatokkal. A tünetek mégis valósak: depresszió, szorongás, fejfájás, fáradtság, emésztési zavarok.

Egyik Kelly által vizsgált fiatal nőnél például korábban kizárták a cöliákiát – mégis kiderült, hogy a vérképe tele volt glutén elleni antitestekkel. Végül biopsziával igazolták a betegséget, amit a korábbi orvosa nem vett észre.

„Amikor megmutattam neki az eredményeit, visszament az orvosához, ahol elismerték: cöliákiás. Addig senki nem hitt neki”

– meséli a pszichiáter.

A depresszió új arca: gyulladás az agyban

A klasszikus elmélet szerint a depressziót a szerotonin nevű ingerületátvivő anyag hiánya okozza. Ám ez a kép egyre árnyaltabb. Ma már tudjuk, hogy a szerotonin 95%-a a bélben termelődik, és az ott élő baktériumok összetétele erősen befolyásolja a termelést.

A gluténre adott gyulladásos válasz képes megbontani a bél-agy tengely harmóniáját. A következmény lehet szorongás, pánik, lehangoltság – vagyis az, amit depressziónak hívunk.

„A kutatások szerint a glutén gyulladást okozhat a bélben, majd az antitestek átjuthatnak a véráramon keresztül az agyba is. Ez az, ahol a dolgok igazán problémásak lesznek”

– mondja Kelly.

Ultrafeldolgozott ételek: a modern kor depresszióforrásai

Nem csak a glutén a bűnbak – a modern, ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF) is súlyosbítják a mentális problémákat. Ezek gyakran tartalmaznak mesterséges adalékokat, emészthetetlen összetevőket és megnövelt gluténtartalmat.

„A gliadin szintje a modern búzában hatszor magasabb, mint korábban. Ez részben a műtrágyák és a feldolgozási módok következménye”

– hívja fel a figyelmet Kelly.

A glutént tartalmazó UPF-ek – mint például péksütemények, snackek, reggelizőpelyhek – napi szinten megzavarhatják a szervezet immunrendszerét, és fokozhatják az idegrendszeri gyulladásokat.

Akkor most mindenki térjen át gluténmentes diétára?

Nem. Kelly is hangsúlyozza: nem mindenki érzékeny a gluténra. Az emberek körülbelül 10%-a lehet nem cöliákiás gluténérzékeny, mások pedig teljesen jól tolerálják.

De akinél fennáll a gluténérzékenység gyanúja – főleg, ha a családban volt cöliákia –, ott akár három hét gluténmentes étrend is látványos javulást hozhat.

„A legtöbb betegem azt mondja: elmúlt az agyi köd, csökkent a szorongás, a fájdalmaik mérséklődtek”

– mondja Kelly, aki eddig több mint ezer embert vizsgált meg a glutén-antitestekre vonatkozóan.

Az étel lehet gyógyszer is

Több mint kétezer éve mondta Hippokratész: „Az étel legyen orvosságod.” Úgy tűnik, most értünk el oda, hogy ezt újra komolyan vegyük.

Kelly egy epilepsziás fiú esetét is megosztotta, akinél a rohamokat minden alkalommal egy nagy adag tészta előzte meg. Végül gluténmentes étrendre váltottak – azóta tünetmentes.

„Ma már van technológiánk, hogy lássuk, hogyan változik az agy véráramlása, ha elhagyjuk a glutént. Az összefüggés valódi. Most jön az igazi kérdés: mit kezdünk vele?”

Ha úgy érzed, valami nincs rendben…

Ha krónikus fáradtsággal, szorongással vagy hangulatingadozással küzdesz, és az orvosod szerint „csak stressz”, érdemes elgondolkodni a diétádon is. Talán számodra is igaz lehet: depressziót okoz a glutén.

Persze nem ez az univerzális megoldás, és nem helyettesíti a szakszerű kezelést sem. De lehet egy kulcs ahhoz, hogy jobban megértsd a tested – és az elméd – működését.

(via)

Olvass még több hasznos cikket Életmód rovatunkban!