Lélek
Kicsinálja az idegeidet a testvérviszály? Ezt tedd, ha minden nap veszekednek a gyerekek
A testvérviszály nyáron sok család életét megkeseríti: a gyerekek összezárva töltik a napokat, unalommal, meleggel fűszerezve. Egy-egy hét után már szinte óránként robban a bomba. De vajon mit tehetünk szülőként, hogy ne egy rémálom legyen a vakáció?
A testvérviszály nyáron sok család életét megkeseríti: a gyerekek összezárva töltik a napokat, unalommal, meleggel és versengéssel fűszerezve. Egy-egy hét után már szinte óránként robban a bomba. De vajon mit tehetünk szülőként, hogy ne az egész nyári szünet egy véget nem érő dráma legyen? És a kárfelmérő listánk se legyen túl hosszú.

Túl sok együttlét, kevés türelem
Amikor beköszönt a nyári szünet, elsőre minden olyan idillinek tűnik. Nem kell korán kelni, nincs iskola, sem házi feladat, csak a szabadság és a közös játék. De ez a szabadság gyakran hamar átcsap káoszba, főleg, ha testvérek is vannak a képben. A testvérviszály nyáron sokkal gyakoribb, mint év közben. Ennek oka egyszerű: több az együtt töltött idő, kevesebb a strukturált tevékenység, és az unalom gyorsan felszínre hozza a konfliktusokat.
Mi magunk is észrevesszük, hogy reggel még csak enyhe morgás volt a kanapé elosztása miatt, délutánra már könnyek és csapkodás. Napi szinten többször halljuk az „ő kezdte!”, „mindig ő kapja meg!” és „ez nem igazság!” típusú mondatokat, mi pedig egyre kevésbé tudjuk, hogyan kezeljük ezeket a helyzeteket.
Testvérviszály nyáron – a békebíró szerep nem mindig működik
Szülőként sokszor próbálunk igazságot tenni, dönteni, ki volt a hibás. De a tapasztalat azt mutatja: ez nemcsak felesleges, hanem gyakran olaj a tűzre. Amikor egyik gyereknek igazat adunk, a másik biztosan megsértődik. Bíráskodni próbálunk, holott nem is voltunk ott a vita kezdeténél, így sosem lehetünk teljesen objektívek. Próbáljunk meg inkább mediátorként működni. Ez azt jelenti, hogy nem döntünk, nem ítélkezünk, hanem segítjük a gyerekeket abban, hogy ők maguk oldják meg a vitájukat. Néhány konkrét, működő lépés ehhez:
- Először is higgadjunk le – ha mi feszültek vagyunk, nem tudunk segíteni.
- Kérjük meg őket, hogy egyesével mondják el, mi történt – a másik fél ne szóljon közbe!
- Segítsünk nekik felismerni, hogy mit éreztek: haragot, csalódottságot, irigységet?
- Kérdezzünk rá arra is, mit szerettek volna elérni: együtt játszani, egyedül lenni, elismerést kapni?
- Végül segítsünk közösen megoldást találni: cserélnek, időkeretet húznak, új szabályokat alkotnak.
Mit tegyünk, ha a testvérviszály nyáron ismétlődik?
Sajnos nincs olyan módszer, amivel egy csapásra el lehet tüntetni a veszekedéseket.De ha következetesen gyakoroljuk a konfliktuskezelést, hosszú távon csökkennek arobbanások és nő a megértés. A gyerekek szókincse bővül, könnyebben fejezik kiérzéseiket, és megtanulják, hogy a másik szempontja is számít.
Néhány ötlet, amivel megelőzhetjük a napi vitákat:
- Legyen mindenkinek saját ideje, amikor nem kell a testvérével játszani.
- Osszuk be előre a napokat, hogy mikor ki dönt a játékról vagy a tévéműsorról.
- Készítsünk egyszerű szabálylistát együtt: „Nem veszünk el játékot kérdezés nélkül”, „Megvárjuk, míg a másik befejezi, amit csinál.”
- Nap végén beszéljük meg közösen, mi ment jól és mit lehetne másképp csinálni.
- Engedjük, hogy unatkozzanak – az unalom gyakran kreativitást szül, és kevésbé valószínű, hogy egymás idegeire mennek.
A mi példánk is számít. Talán nem is gondolnánk, de az egyik leghatásosabb nevelési eszköz a saját viselkedésünk. Ha a gyerekek azt látják, hogy mi szülőként nem ordítunk, nem vágunk vissza dühösen, hanem nyugodtan, érthetően beszélünk a problémáinkról, akkor ők is ezt tanulják meg. A testvérviszály nyáron is kezelhető, ha mi sem félünk a konfliktusoktól, hanem lehetőségként tekintünk rájuk.
Itt arról olvashatsz: összetört szív. Tényleg bele lehet halni?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.


















