Viharkárok és biztosítás: így kapjuk meg a jogos kártérítést

A viharok, felhőszakadások és villámcsapások komoly károkat okozhatnak otthonainkban. Leleszi László, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. kárrendezési igazgatója segít eligazodni abban, hogyan működik a biztosítás, milyen hibákat érdemes elkerülni, és mikor lehet szükség szakértői segítségre.

A viharkár fogalmát nem mindig úgy értelmezi a biztosító, ahogyan azt a laikusok gondolják. Leleszi László a Propellernek elmondta: nem minden szél által okozott kár számít hivatalosan viharkárnak. „Fontos tisztázni, hogy a biztosítók a viharkár kapcsán nemcsak azt tekintik káreseménynek, ha a szél leveri a cserepet a tetőről. A legtöbb biztosítónál meghatározott szélerősség fölött számít vihar okozta kárnak egy eset” – mondja a szakértő. Ez azt jelenti, hogy ha a tetőn egy cserép kisebb szélben esik le, a biztosító akár arra is hivatkozhat, hogy a rögzítési hiba vagy az épület műszaki állapota okozta a problémát, nem pedig a vihar. A legtöbb biztosítótársaság az 54 vagy 75 km/h tekinti határértéknek, hogy viharkárként kezeljék a bejelentést.

Leleszi László hangsúlyozta: nem minden „szél által lesodort cserép” minősül automatikusan viharkárnak, és a biztosítók eltérően szabályozzák a jogalapot. Ráadásul a helyi körülmények – például a környező épületek vagy fák hiánya – befolyásolhatják a valós szélhatást, így előfordulhat, hogy a meteorológiai adatok nem tükrözik pontosan a helyszíni viszonyokat. Ilyenkor jön képbe az alkusz szerepe: meg lehet vizsgálni minden egyéb lehetőséget és körülményt, hogy a káresemény helyszínén mért szél erősebb volt-e, mint amit az OMSZ hivatalosan rögzített. A szakértő szerint a viharkár nem csak a tetőfedés sérülését jelenti: „Ha a szél megbontja a tetőt, és a viharral együtt járó csapadék miatt beázás történik, akkor ez a beázás is viharkárnak minősül.” Ilyen esetben tehát nemcsak a sérült tetőelemek helyreállítása, hanem a beázás okozta belső károk rendezése is a biztosító feladata. Az is előfordulhat, hogy a szél nagy ereje a kertben lévő vagyontárgyakat, például egy trambulint, odébb sodor. Ilyenkor nemcsak az elmozdult tárgyban keletkezett kár téríthető, hanem az általa okozott egyéb kár is. „Ha a trambulin betöri az ajtókeretet, akkor annak a javítását is kérhetjük a biztosítótól, de például a külső vakolatban keletkezett károkat általában nem fizetik, mert a vakolat elsősorban fizikai, védelmi szerepet tölt be, tehát nem véletlen váratlan, ha károsodás éri” – magyarázta a kárrendezési igazgató.

Mi az a felelősségi kár?

A vihar okozhat úgynevezett felelősségi kárt is. Ez akkor fordul elő, ha a mi vagyontárgyunk más tulajdonában kárt tesz. „Ha a nem megfelelően rögzített trambulin átrepül a szomszéd kertjébe, és kárt okoz, az már felelősségi kár, még ha a kiinduló ok viharkár is volt.” Itt viszont jogi fogalmak is szerepet játszanak: ha mindent szabályosan rögzítettünk, és mégis rendkívüli erejű szél viszi el a tárgyat, az vis maiornak számít, ami nem minden esetben téríthető.

A károsultak gyakran felteszik a kérdést: honnan tudják, mekkora volt a szél ereje az adott időpontban? Leleszi László szerint az első és legfontosabb, hogy a kárbejelentést haladéktalanul meg kell tenni.

A kárt be kell jelenteni, mert csak azt a kárt tudják elutasítani, ami be van jelentve

– hangsúlyozta. A fotózásnál pedig nem elég csak a sérült tárgyról közeli képet készíteni, szükség van távolabbi, átnézeti felvételekre is, hogy a biztosító lássa a káresemény összefüggéseit. A biztosítók rendelkeznek az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatbázisához kapcsolt segédprogramokhoz való hozzáféréssel, így hivatalos adatokat kérnek le a szél erősségéről és időpontjáról. A bejelentésnél ezért kiemelten fontos a pontos időpont megadása – akár órára és percre -, mert egy vihar jellemzői néhány óra alatt is jelentősen változhatnak. Ha a kár például éjfél körül történt, de a bejelentésben a következő nap szerepel, előfordulhat, hogy a biztosító más időpont adataival dolgozik, ami hátrányos lehet az ügyfél számára. Tehát a biztosító meg tudja állapítani a szélerősséget, ezért javasolt a károkat mindenképpen bejelenteni.

A kárbejelentésnél nemcsak a pontos dokumentálás számít, hanem a határidők betartása is. Leleszi László kiemelte: „Alapesetben akár azonnal, de általában 2 munkanapon belül be kell jelenteni a kárt a biztosítónak.” A biztosító jellemzően 5 munkanapon belül szemlét tart, de a károsultnak addig minden sérült tárgyat és anyagot meg kell őriznie – akár egy sarokban félretéve -, amíg a kár rendezése le nem zárul. Ez vonatkozik a tetőcserepekre, trambulinra, kerti bútorokra is.

Mire figyeljünk kerti bútorok és szabadban tárolt vagyontárgyak esetén?

A viharkárok egyik gyakran félreértett területe a kerti bútorok és más szabadban tárolt vagyontárgyak esete. „A szabadban tárolt vagyontárgyak viharkár esetén általában nem térülnek” – figyelmeztet Leleszi László. Ez azt jelenti, hogy ha egy rattan asztal vagy kerti szék megsérül a viharban, a biztosító azt nem feltétlen tekinti véletlen, váratlan baleseti eseménynek, mivel ezek rendeltetésszerűen is a szabadban vannak. Ha azonban a szél például a kerti bútort nekifújja az ajtónak vagy ablaknak, és azokat megrongálja, akkor az okozott kár már térülhet, kivéve, ha külső vakolatban keletkezik a kár, mert azt általában kizárják a fedezetből. A szabadban tárolt vagyontárgyakra külön kiegészítő fedezet köthető, ami lehetővé teszi, hogy ezek kárai is térüljenek bizonyos esetekben, például tűz, villámcsapás, vihar vagy felhőszakadás után. Ugyanakkor itt is vannak feltételek és kizárások – például lopás esetén a kerítés magassága számíthat -, ami jól mutatja, hogy a biztosítási feltételek rendkívül összetettek. Ennek a számos apró részletnek a figyelembevételben segíthet egy biztosítási szakértő.

Hogyan előzhetjük meg a viharkárokat?

A viharkárok megelőzésének egyik kulcsa a megfelelő műszaki állapot fenntartása. Leleszi László szerint a biztosított épületet és vagyontárgyakat rendszeresen karban kell tartani, és a felújításokat el kell végezni. Ez nemcsak azért fontos, mert így kisebb az esélye annak, hogy bekövetkezi a kár, hanem azért is, mert a biztosító elvárja a kármegelőzési kötelezettség teljesítését. A kárenyhítés ezzel szemben már a káresemény után történik: „Ha levert a vihar 10 cserepet, de nincs otthon pótlás, akkor tegyünk rá fóliát, hogy ne essen be több eső. Ha beázott a fal, szellőztetni kell, hogy ne penészedjen” – sorolja a biztosítási szakértő. A károsult feladata tehát, hogy a bekövetkezett károkat ne hagyja súlyosbodni. Ha ez elmarad, a biztosító a további károkat nem köteles megtéríteni. A kárenyhítés része lehet a ventilátor vagy párátlanító gép bérlése, hogy csökkentsük a nedvesség okozta károkat.

A megelőzés igazolásához az épített vagyontárgyaknál általában nincs szükség számlákra, mert szemrevételezéssel is megállapítható a műszaki állapot. Más a helyzet a gépek és berendezések esetében: itt a biztosító gyakran figyelembe veszi a tárgy korát, és ha elavultnak minősíti, csökkenti a kártérítést. „Ha egy 25 éves kompresszor beázik, a biztosító szinte nulla értéket állapíthat meg. Viszont, ha dokumentummal tudom igazolni, hogy rendszeresen szervizeltettem, a kártérítés mértéke közelíthet az új értékhez” – magyarázta a szakértő.

Ezért érdemes a kisebb javításokról, felújításokról is számlát vagy bizonylatot megőrizni, különösen, ha később biztosítási igényt szeretnénk érvényesíteni. Bár jogszabály nem írja elő ezek megőrzését, a bizonyítékok hiánya esetén a biztosító ajánlata lesz az egyetlen irányadó.

Milyen természeti károkra fizet még a biztosító?

A viharkárok mellett más természeti károkra is érdemes figyelni. Ilyen például a felhőszakadás, amely akkor minősül biztosítási eseménynek, ha a talajszinten hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék elöntést okoz. „Ez a pincétől kezdve akár a teljes ingatlan statikai állapotát is veszélyeztetheti, főleg, ha a víz hosszabb ideig bent marad” – mondta Leleszi László. A pincében tárolt tárgyak, valamint az alacsony lábazatú lakások különösen kitettek az ilyen károknak.

A villámcsapás is komoly veszélyt jelenthet, akár közvetlenül éri az épületet, akár közvetett módon, túlfeszültség révén okoz károkat.

Az igazgató felhívta a figyelmet, hogy érdemes túlfeszültség-védelmet telepíteni, és nem szabad kizárólag a jogszabályokra hagyatkozni. „Az OTÉK szerint lehet, hogy nem kell villámhárítót felszerelni, de a biztosító előírhatja, és ha nincs, elutasíthatja a kárigényt.” Vállalkozásoknál a biztosítási feltételek még szigorúbbak lehetnek, ezért különösen fontos előre ellenőrizni, mit vár el a biztosító.

Mi a helyzet a társasházi lakásokkal: elég a közös képviselet biztosítása vagy szükséges az egyéni szerződés is?

A társasházi lakásoknál gyakori tévhit, hogy elegendő a közös képviselet által megkötött biztosítás. Ez jellemzően csak az épületre és bizonyos fixen beépített elemekre terjed ki, de az ingóságokra nem. „Nagyon általánosítva, minden, amit meg tudok fogni és ki tudok vinni a lakásból, az ingóságnak számít, ezekre külön lakásbiztosítást kell kötni” – hangsúlyozta a szakértő. Bizonyos vitás esetekben, például konyhaszekrényeknél, a biztosítók eltérően minősítik, hogy az az épület részének vagy ingóságnak számít-e. Emellett a társasházi biztosítás nem mindig fedezi a nyitva hagyott ablakon bejutó csapadék okozta károkat, míg egyéni lakásbiztosítás esetén ez akár térülhet is, ha a szerződés kiegészítő fedezete tartalmazza.

Miben segíthet egy biztosítási alkusz?

Az alkusz szerepe több szinten is fontos lehet. Segít a szerződés megkötésében, de egy professzionális alkusz még a kárrendezésben is, segítenek, hogy a kárbejelentés részletes és pontos legyen, a fotódokumentáció megfeleljen a biztosító elvárásainak, és a helyreállítás minden költségeleme elszámolásra kerüljön. Gyakori probléma például, hogy a biztosító nem számolja el a beépítendő anyagok szállítási költségét, pedig az is a kár helyreállításának része.

Amennyiben a biztosító által megállapított kárösszeggel az ügyfél nem ért egyet, lehetőség van felülvizsgálatot kérni. A vitás esetek többnyire abból adódnak, hogy egyes tételeket a biztosító nem számol el, alacsonyabb mennyiséget vesz figyelembe, vagy a javításhoz szükséges munkadíjat és anyagdíjat alulbecsüli. „Ha leesik 10 cserép, nem elég 10 új cserepet számolni, hiszen a helyreállításhoz minimum 20-at kell átrendezni” – hozott példát Leleszi László. Vitás kérdés lehet az úgynevezett avultatás is, amikor a biztosító figyelembe veszi az érintett szerkezet vagy eszköz korát és állapotát, és ennek megfelelően csökkenti a kifizetést. Ez különösen régi épületeknél fordul elő, például egy százéves tetőszerkezet esetében.

A biztosítási kármegelőzésről szólva Leleszi László kiemelte: az ügyfelek számára hasznos lehet, ha rendelkeznek egy részletes útmutatóval arról, hogy különböző kártípusok esetén mi a teendő. A Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. egy itinert/kisokost is ad ügyfeleinek, amelyben a viharkártól a csonttörésig minden esetkörre található lépésről lépésre leírás. Ez segít abban, hogy a pánik helyett tudatosan, a biztosítási feltételeknek megfelelően járjanak el, például a kötvényszám előkeresésével és a kár mielőbbi bejelentésével.

A vihar utáni kárbejelentés sikere sokszor azon múlik, mennyire pontosan és részletesen adjuk át az információkat a biztosítónak. A biztosítási feltételek ismerete, a határidők betartása és a megfelelő dokumentáció nemcsak időt, hanem jelentős összeget is megspórolhat számunkra. A cél mindig az, hogy a kárbejelentés ne elutasítással, hanem a jogos kártérítés kifizetésével záruljon – ehhez pedig sok esetben elengedhetetlen egy tapasztalt szakértő.