Szívproblémákat is okozhat a túlzott képernyőidő gyerekeknél – Figyelmeztetnek a szakértők

A kutatás eredményei szerint a túlzott képernyőidő és a szív egészsége közötti kapcsolat már gyermekkorban megjelenik, és ha nem változtatunk a szokásokon, ezek a kockázatok felnőttkorban is megmaradhatnak. Dr. David Horner, a tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta:

„A gyerekkorban és tinédzserkorban korlátozott szabadidős képernyőidő segíthet megőrizni a szív- és anyagcsere-egészséget hosszú távon.”

Hogyan hat a túlzott képernyőidő a szívre és az anyagcserére gyerekeknél?

A vizsgálatban részt vevő gyerekek és fiatalok képernyőidejét szabadidős tevékenységek alapján mérték, például tévézés, filmnézés, videójátékok vagy okoseszközök használata. Ezt az adatot összevetették egy úgynevezett „kardiometabolikus pontszámmal”, amely a derékbőség, vérnyomás, koleszterin, trigliceridek és vércukorszint alapján mutatja meg az egészségi kockázatot.

Az eredmények egyértelműek: minden egyes plusz óra képernyőidő 0,08 ponttal növelte a kockázatot a 10 éveseknél, és 0,13 ponttal a 18 éveseknél. Horner szerint:

„Ez óránként kis változás, de amikor napi három, öt vagy akár hat órát nézünk – ahogy sok tinédzser esetében láttuk –, az már jelentős. Ha ezt a teljes gyermekpopulációra kivetítjük, számottevő eltolódást látunk a korai kardiometabolikus kockázatban.”

A kutatás még egy érdekes összefüggést feltárt: az alvás minősége és mennyisége szorosan kapcsolódik a képernyőidő negatív hatásaihoz. Azoknál a gyerekeknél, akik kevesebbet aludtak vagy később feküdtek le, ugyanannyi képernyőidő mellett is nagyobb kockázatot mértek. A szakértők szerint ennek oka, hogy a késő esti képernyőhasználat felborítja az alvásciklust, a képernyők fénye pedig megzavarja a szervezet természetes biológiai óráját.

A „képernyőidő-ujjlenyomat” a vérben

A kutatók gépi tanulás segítségével egyedi vérmarkereket is azonosítottak, amelyek a túlzott képernyőidőhöz köthetők. Ezt ők „képernyőidő-ujjlenyomatnak” nevezték, és úgy vélik, hogy ezek a jelek már korán utalhatnak a későbbi szív- és anyagcsere-betegségek kockázatára.

„Ez a felfedezés igazolja a képernyőhasználat lehetséges biológiai hatását, és új lehetőséget nyit arra, hogy a jeleket korai kockázati mutatóként használjuk”

– mondta Horner.

A vizsgálat során azt is megállapították, hogy a tinédzserek esetében sokkal erősebb a kapcsolat a képernyőidő és a szív-érrendszeri kockázat között, mint a kisebb gyerekeknél. Ez részben magyarázható a nagyobb napi képernyőidővel, részben pedig azzal, hogy a serdülőkorban a szervezet hormonális változásai érzékenyebbé tehetik a fiatalokat a rossz szokások következményeire.

Mit tehetünk a túlzott képernyőidő ellen?

Dr. Amanda Marma Perak, az Amerikai Szív Szövetség ifjúsági megelőzési bizottságának elnöke szerint a legegyszerűbb, ha az esti képernyőhasználatot csökkentjük:

„Ha nehéznek tűnik a képernyőidő csökkentése, kezdjük azzal, hogy korábbra tesszük, és előbb fekszünk le, hosszabb alvásidővel.”

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a szülők kulcsszerepet játszanak ebben: példát mutathatnak azzal, hogy megmutatják, mikor kell eltenni az eszközöket, és hogy az étkezések vagy a családi beszélgetések közben nincs helye a telefonnyomkodásnak. A gyerekeknek azt is meg kell tanulniuk, hogyan kapcsolódhatnak ki képernyő nélkül.

„Boredom breeds brilliance – az unalom szüli a kreativitást”

– mondja Perak.

A kutatás korlátai és a jövőbeli irányok

Fontos megjegyezni, hogy a tanulmány nem ok-okozati összefüggést mutat, hanem korrelációt. A képernyőidő-adatokat a szülők jelentették, így elképzelhető, hogy az óraszámokat alul- vagy túlbecsülték. Mindezek ellenére a szakértők szerint a tendencia egyértelmű, és a jövőbeli kutatásoknak érdemes lenne arra is fókuszálniuk, hogy a lefekvés előtti képernyőhasználat csökkentése hogyan hat a szív- és anyagcsere-egészségre.

A teljes kutatás a Journal of the American Heart Association szaklapban jelent meg, és az egyik legátfogóbb bizonyíték arra, hogy a túlzott képernyőidő nem csupán szemfáradtságot, hanem komoly hosszú távú egészségügyi problémákat is okozhat – még a gyerekkorban kezdődően.

(via)

Olvass még több érdekes cikket Egészség rovatunkban!