A rejtélyes Atkins-diéta sötét titka – Hátborzongató tények milliók kedvenc fogyókúrájának hátterében

Egy diéta, ami gyors fogyást ígér, miközben bőven ehetünk zsíros húsokat és sajtokat? Na de mégis mi a helyzet az Atkins-diétával? Amit az elmúlt évtizedekben szinte mindenhol a nyakunkba öntöttek. Vajon tényleg van benne valami, vagy csak egy újabb nagy lufi, aminek a végén komoly bajba sodorhatjuk magunkat? Vessünk egy pillantást a színfalak mögé.

A megkérdőjelezett Atkins-diéta: A feltaláló is beteg volt

Visszautazunk egészen 1972-be, amikor egy amerikai orvos, bizonyos Robert C. Atkins kiadott egy könyvet, és lefektette egy új, merész táplálkozási terv alapjait. Ez volt a pillanat, amikor az Atkins-diéta berobbant a köztudatba, és rövid időn belül szinte mindenki erről beszélt. a Time magazin 2002-ben még az „Év emberei” közé is beválasztotta az orvost.

Aztán kiderült a durva titok. Dr. Atkins 2003-ban meghalt, és súlyos szívproblémái voltak. Magas vérnyomás, miegymás… Vagyis pont azoktól a betegségektől szenvedett, amiket a saját maga által ajánlott diéta okozhat. Ráadásul 117 kilogrammot nyomott. Felmerül a kérdés: ha a diéta ennyire hatékony és egészséges, a megalkotója miért szenvedett ennyire súlyos keringési problémákban és miért volt túlsúlyos?

A szakértők is kételkednek

„Ma már tudjuk, hogy a fehérjék és zsírok ‘anyagcsere-előnye’ egy mítosz, és a fogyás ezzel a diétával egyszerűen az… alacsonyabb kalóriabevitellel függ össze (a magas zsír- és fehérjebevitelű étrend nagyon laktató)”

– mondja egy dietetikus szakember, aki nevét nem kívánta felfedni

Vagyis, megdőlni látszik az eredeti elmélet, miszerint a zsírok és fehérjék fogyasztása önmagában felpörgetné az anyagcserét. A diéta titka sokkal prózaibb: egyszerűen kevesebb kalóriát viszünk be, jobban telítődünk, ezért nem éhezünk.

A veszélyes fázisok

Az Atkins-diéta négy fázisra van osztva, és mindegyikben más a megengedett szénhidrátmennyiség. Az első, úgynevezett indukciós fázis a legszigorúbb, ami több hétig is eltarthat. Célja, hogy a szervezet „anyagcseréjét megváltoztassuk”. Ebben a szakaszban napi mindössze 20 gramm szénhidrátot vihetünk be. Ez nagyjából annyi, amennyi egy alma cukortartalma. Gondoljunk bele: mennyi mindenről kell lemondanunk.

Az ajánlott ételek listája sem éppen a legegészségesebb:

• zsíros húsok (vörös hús, szalonna, felvágottak)
• vaj és majonéz
• tojás
• sajtok
• korlátozott mennyiségű zöldség (uborka, saláta, spenót)

A következő fázisokban ugyan már fokozatosan bevezethetünk más élelmiszereket is (túrót, joghurtot, dinnyét, majd később gyümölcsöket és gabonákat), de az alapelv ugyanaz: a szénhidrát a rosszfiú.

Megéri a kockázat?

Az Atkins-diéta kétségtelenül segít a fogyásban. A hatás pedig gyorsan látható, hiszen a szervezetünk először a felhalmozott vizet veszíti el. De hosszú távon a kutatások azt mutatják, hogy a hagyományos, kalóriadeficitre épülő diétákkal nagyjából azonos eredményt érünk el. Közben súlyos mellékhatásokkal kell számolnunk. A diéta következményei sokszor nem azonnal jelentkeznek, hanem alattomosan, a felszín alatt munkálkodnak, majd egyszer csak riasztó tünetekben törnek a felszínre.

A lehetséges negatív következmények listája is elég elgondolkodtató:

• vesekő és csontritkulás fokozott kockázata
• ingerlékenység, álmosság, fejfájás
• B1- és C-vitamin hiány
• székrekedés és a bélflóra károsodása
• szív- és érrendszeri betegségek, zsírmáj kialakulása

Mielőtt belevágnánk, tegyük fel magunknak a kérdést: megéri a kockázat? A gyors és látványos eredmény valóban kompenzálja a lehetséges súlyos egészségügyi problémákat? Lehet, hogy érdemesebb egy lassabb, de biztonságosabb és fenntarthatóbb utat választanunk.

(via)

Itt arról olvashatsz: okos WC. Európában is nemsokára jelen lesz. Mit tud?