Életmód

A szájban élő baktériumok akár szívrohamot is okozhatnak – Figyelmeztetnek a kutatók

  • Szerző:nuus
  • 2025.08.30 | 16:33

Amikor a szívinfarktusról beszélünk, a legtöbben azonnal a koleszterinnel, zsírral teli artériákra gondolnak. Ez a kép eddig helytállónak tűnt, de új kutatások szerint a történet sokkal bonyolultabb. Egy friss tanulmány arra utal, hogy a szájban élő baktériumok meglepő és veszélyes szerepet játszhatnak a szívroham kialakulásában.

A vizsgálatok alapján ugyanis ezek a mikrobák nem mindig maradnak a szájban. Előfordulhat, hogy bekerülnek a véráramba, beépülnek az érfalakon képződő plakkokba, majd éppen ott indítanak be gyulladásos folyamatokat, ahol a legnagyobb a baj. A kutatók szerint mindez akár a plakkok megrepedéséhez és vérrögképződéshez is vezethet – vagyis ahhoz a láncreakcióhoz, amely végül szívinfarktusban csúcsosodik ki.

Mi köze a szájban élő baktériumoknak a szívbetegségekhez?
Fotó: 123rf.com

Szájban élő baktériumok és az artériák kapcsolata

A szívbetegségekkel foglalkozó orvosok régóta sejtik, hogy a száj egészsége és a szív állapota szorosabban összefügg, mint elsőre hinnénk. Most azonban egy peer-reviewed, vagyis szakértők által ellenőrzött tanulmány konkrét bizonyítékot is mutatott erre.

„Tanulmányunk kimutatta több szájban élő baktérium genetikai anyagának – DNS-ének – jelenlétét az érelmeszesedéses plakkokban”

– mondta Pekka Karhunen professzor, a kutatás vezetője.

A vizsgálatok során a tudósok hirtelen elhunyt emberek és műtéten átesett betegek érfali plakkjait elemezték. Nemcsak mikroszkópos festést használtak, hanem DNS-vizsgálatokat és génaktivitás-elemzést is. Az eredmény megdöbbentő: a plakkok belsejében bizonyos baktériumok – köztük a viridans streptococcusok – biofilmként éltek és szaporodtak.

Amikor a baktériumok kitörnek a rejtekhelyükről

A biofilm úgy működik, mint egy erőd: a baktériumok védőmátrixban élnek, így az immunrendszer nehezen észleli őket. Amíg „csendben” meghúzzák magukat, nem is váltanak ki immunreakciót. A gond ott kezdődik, amikor ezek a baktériumok kiszabadulnak a plakk szélén.

Ilyenkor az immunrendszer riasztása beindul. A szervezet mintázatfelismerő receptorai – például a jól ismert TLR2 útvonal – azonnal jelzik: idegen betolakodók vannak jelen. Ez a gyors immunválasz gyulladást idéz elő, amely megrepesztheti a plakkot. A repedés után a plakk tartalma találkozik a vérrel, vérrög képződik, és megtörténik a baj: kialakul a szívinfarktus.

Mit jelent ez a mindennapokban?

A szív- és érrendszeri betegségeknek eddig is számos ismert rizikófaktora volt: a magas koleszterinszint, a dohányzás, a cukorbetegség vagy éppen az öröklött hajlam. Most viszont úgy tűnik, a szájban élő baktériumok is beléphetnek a játszmába, ráadásul sokkal komolyabb szereplőként, mint gondoltuk.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy a mindennapi rutinunk – a fogmosás, a rágás, vagy egy ínygyulladás – miként juttathat baktériumokat a véráramba.

„Ez nem azt jelenti, hogy az antibiotikum lesz a megoldás, vagy hogy a fogmosás önmagában megvéd a szívinfarktustól”

– figyelmeztetnek a kutatók.

Ugyanakkor az új eredmények megerősítik: a szájhigiéné nem csupán esztétikai kérdés, hanem akár élet-halál kérdése is lehet. A rendszeres fogmosás, a fogselyem használata és a fogorvosi ellenőrzés nemcsak a mosolyunkat őrzi meg, hanem – közvetetten – a szívünket is védi.

Új kérdések, új remények

A tudomány jelenleg ott tart, hogy a kapcsolat világos: a szájban élő baktériumok képesek bejutni az artériákba, és hozzájárulhatnak a szívinfarktus kialakulásához. De hogy pontosan mely baktériumok a legveszélyesebbek, és milyen körülmények között válnak igazán agresszívvá, az még további vizsgálatokat igényel.

A következő lépések között szerepel annak kutatása, hogy a biofilmek célzott kezelése, az immunválasz „finomhangolása”, vagy egyszerűen a jobb szájhigiéné képes lehet-e stabilabbá tenni a veszélyes plakkokat.

Addig is érdemes megfogadni az Amerikai Szív Szövetség alapvető tanácsait: tartsuk kordában a koleszterint, ne dohányozzunk, mozogjunk rendszeresen, aludjunk eleget, és táplálkozzunk szívbarát módon. Ezek mellett pedig ne feledjük: a fogmosás nem csak a leheletünk frissességéről szól.

Ha eddig legyintettél volna a fogselyemre, most talán kétszer is meggondolod.

(Via)

Olvass még több hasznos cikket Egészség rovatunkban!


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren
Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló
Bulvár
Kész, vége: Nagy Bogi kilép
  • szerző:nuus
  • 2026. 01. 20.