Életmód
Halálos méreg halmozódik fel a világ rizsföldjein – Figyelmeztetnek a tudósok
A rizs sokunk asztalán minden nap jelen van, ám kevesen gondolnak arra, hogy a világ rizsföldjein felhalmozódó arzén komoly egészségügyi kockázatot jelenthet. A legújabb kutatások szerint a felmelegedő klíma és a megnövekedett CO₂-szint miatt a rizs gyökerei egyre több szervetlen arzént vesznek fel a talajból, amely így bejuthat ételeinkbe is. Ez a folyamat különösen azokban a régiókban kritikus, ahol a rizsföldek hosszú ideig víz alatt maradnak.
Dr. Lewis Ziska, a Columbia Egyetem Mailman Közegészségügyi Iskolájának docense így fogalmazott:
„Eredményeink azt mutatják, hogy a növekvő arzénszint jelentősen növelheti a szívbetegségek, a cukorbetegség és más, nem daganatos egészségügyi problémák kockázatát.”
A rizs tehát nem csupán táplálék, hanem potenciális kockázati tényező is, ha nem figyelünk a termesztés és a feldolgozás módjára.

Hogyan kerül az arzén a rizsbe?
Az arzén természetes módon fordul elő sok talajban és vízforrásban, de a rizsföldek állandó elárasztása jelentősen növeli a felvételét. Amikor a talaj oxigénszintje lecsökken, a vasásványok, amelyek normál körülmények között megkötik az arzént, feloldódnak, és a toxikus anyag mobilissá válik.
„A melegebb hőmérséklet és a magasabb CO₂-szint tovább gyorsítja ezt a folyamatot, különösen ott, ahol a földek hosszú ideig víz alatt állnak”
– mondja Ziska. Ez a kémiai változás azt jelenti, hogy a rizs gyökerei több arzént vesznek fel, ami végül a rizsszemekben halmozódik fel.
Az egészségügyi kockázatok és a megelőzés lehetőségei
A kutatók évtizedes, terepen végzett vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a jövőben a rizsfogyasztás jelentősen növelheti a krónikus arzén-expozícióból eredő egészségügyi problémák kockázatát. Az elemzések szerint az élettartam alatti rákos megbetegedések kockázata akár 44%-kal nőhet, főként a tüdő- és hólyagrák esetében. Különösen Kínában lehet komoly probléma: akár 19 millió többletrákos eset is összefügghet a rizsben lévő arzénnal.
Nem csak a daganatos betegségek jelentős kockázatok: a szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere-betegségek is kapcsolatba hozhatók a hosszú távú szervetlen arzén-expozícióval.
„Az étrend és a vízforrások alapvetően meghatározzák a kockázatot. Azokon a helyeken, ahol a rizs mindennapos, és a földeket gyakran elárasztják, a legkomolyabb hatásokra kell számítani”
– hangsúlyozza Ziska.
De van remény: a kockázat csökkenthető. A nemesítés során olyan rizsfajtákat lehet kiválasztani, amelyek kevesebb arzént juttatnak a szemekbe, a vízgazdálkodás pedig lehetővé teszi, hogy a talaj oxigénszintje visszatérjen, így az arzén kevésbé lesz hozzáférhető. A betakarítás utáni feldolgozás és főzés szintén csökkentheti az ételbe kerülő mennyiséget.
A kutatók egyértelműen arra figyelmeztetnek, hogy a globális felmelegedés és a CO₂-emelkedés hosszú távon fokozhatja a rizs arzéntartalmát.
„A rizs továbbra is alapélelmiszer marad, de okosabb termesztési, nemesítési és feldolgozási módszerekkel jelentősen csökkenthetjük a kockázatot. És ne feledjük: a levegő, amit a földjeink fölött belélegzünk, végül az asztalunkra is kerül”
– zárja Dr. Ziska.
(via)
Olvass még több érdekes és hasznos cikket Életmód rovatunkban!
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

















