Életmód
Egyre nő a húsevő baktériumok okozta esetek száma – Brutálisan magas a halálozási arány
A húsevő baktérium hallatán a legtöbben valami horrorfilmbe illő történetre gondolunk, pedig ez a veszély nagyon is valóságos. Egy apró karcolás a lábon vagy egy nyers osztriga az étlapon elég ahhoz, hogy valaki életveszélyes fertőzést kapjon. Az Egyesült Államokban az utóbbi években drámaian megszaporodtak a megbetegedések, és a szakértők egyértelműen a klímaváltozást teszik felelőssé a húsevő baktérium terjedéséért.
A Vibrio vulnificus nevű baktérium, amelyet köznyelven húsevő baktériumként ismernek, a tengerparti vizekben tenyészik. A melegedő óceán és a sós víz csökkenő koncentrációja olyan körülményeket teremt, amelyek kedveznek ennek a kórokozónak. És bár a legtöbb ember sosem találkozik vele, a veszély nagyon is valós, különösen azoknál, akik legyengült immunrendszerrel élnek.

Egy túlélő története
New Orleans közelében, egy csendes halászfaluban Linard Lyons unokái számára készítette elő a rákcsapdákat, amikor egy apró karcolás keletkezett a lábán. Semmi különösnek nem tűnt, de másnapra a sebe feketedni kezdett, a láza felszökött, és hányinger gyötörte.
„Zavarodottnak éreztem magam, azt hittem, csak egy gyomorrontásról van szó”
– idézte fel Lyons a CNN-nek. Amikor azonban felfedezte, hogy lábán fekete sebek terjednek, egyenesen az orvosához ment. Ez a döntés mentette meg az életét.
Az orvos rögtön felismerte a tüneteket, és sürgősséggel a kórházba küldte. „Megadja az engedélyt, hogy megtegyem, amit meg kell tennem, hogy megmentsem az életét?” – kérdezte tőle a sebész. Lyons ekkor már tisztában volt vele: lehet, hogy a lábát amputálni kell.
Szerencséjére a sebészeknek sikerült eltávolítaniuk a fertőzött szöveteket, és megmenteniük a végtagját.
„50/50 esélyem volt, hogy élve kijövök a kórházból”
– mondta később. Három hét kórházi kezelés és számos antibiotikum után tisztának nyilvánították, de a felépülése még hónapokkal később sem ért véget.
Hogyan terjed a húsevő baktérium?
A Vibrio vulnificus a tengerparti vizekben fordul elő, különösen ott, ahol édesvíz keveredik a sós vízzel. Az Egyesült Államokban korábban főként a Mexikói-öböl partvidékén okozott problémát, de az elmúlt évtizedekben rohamosan terjedt az Atlanti-óceán keleti partján is. A CDC adatai szerint 1988 és 2018 között 800%-kal nőtt az esetek száma.
A fertőzés két fő módon alakulhat ki:
- Sebfertőzés útján – egy karcolás vagy nyílt seb érintkezik a szennyezett vízzel.
- Élelmiszer-fogyasztás útján – leggyakrabban nyers vagy nem kellően hőkezelt kagyló, például osztriga révén.
„Egyetlen osztriga akár egymillió baktériumsejtet is tartalmazhat, ha a víz tele van kórokozóval”
– figyelmeztetett Dr. Jim Oliver, az Észak-Karolinai Egyetem professzora.
Húsevő baktérium és a klímaváltozás
A tudósok egyetértenek abban, hogy a klímaváltozás jelentősen hozzájárul a húsevő baktérium terjedéséhez. Az óceánok felmelegedése és a tengerszint emelkedése új élőhelyeket nyit meg a kórokozó előtt. Ráadásul a gleccserek olvadása csökkenti a tengervíz sótartalmát, ami tovább kedvez a baktérium túlélésének.
„Ahogy a klíma melegszik, több baktérium éli túl a telet, így a nyári szezonban már eleve magasabb szintről indulunk”
– mondta Dr. Rachel Noble, aki több mint húsz éve kutatja a Vibrio baktériumot.
Ez a jelenség nem csupán helyi probléma: világszerte megfigyelhető, hogy a kórokozó egyre északabbra terjed. Massachusetts államban idén eddig 71 esetet regisztráltak, Észak-Karolinában pedig tíz év alatt 620%-kal nőtt a megbetegedések száma.
Kik a legveszélyeztetettebbek?
A szakértők szerint a húsevő baktérium a legtöbb egészséges emberre nem jelent halálos veszélyt, ám a legyengült immunrendszerűeknél – például cukorbetegeknél vagy májbetegeknél – drámai következményekkel járhat.
A CDC szerint a súlyos esetek 20%-a halállal végződik, sokszor egy-két napon belül. Gyakran amputációra is szükség van a fertőzés megállításához.
Dr. Daniel Edney, Mississippi állam tiszti főorvosa így fogalmazott:
„Ha a part menti vizekbe készül, úgy tekintsen rá, mintha Vibrio-val lenne szennyezve. Ha sebe vagy vágása van, inkább kerülje a vízbe menést.”
Mit tehetünk a megelőzésért?
A legfontosabb szabály egyszerű: minden sebet, még a legkisebb karcolást is alaposan mossunk ki szappannal és tiszta vízzel. Ne menjünk a tengerbe nyílt sebbel, és legyünk óvatosak a nyers kagylófélék fogyasztásával.
A vendéglők étlapján gyakran ott van az apró betűs figyelmeztetés, miszerint a nyers vagy félig átsült tengeri herkentyűk fogyasztása növeli az étel okozta megbetegedések kockázatát. Nem véletlenül: a húsevő baktérium ezen az úton is bejuthat a szervezetbe.
Lyons, a túlélő halász így fogalmazott:
„Remélem, a történetem segít másoknak megérteni, mire kell figyelni. Talán még egy életet is megmenthet.”
Tudatosság és gyors reagálás: életmentő lehet
A húsevő baktérium ritka, de nagyon súlyos következményekkel járhat. Éppen ezért a szakértők hangsúlyozzák: a gyors felismerés életet menthet.
„Ha tünetek jelentkeznek – láz, hányás, gyorsan terjedő fekete sebek –, azonnal orvoshoz kell fordulni”
– tanácsolja Lyons.
„Ne várjon, menjen egyenesen a sürgősségire. A téves diagnózis halálos ítélet lehet.”
A húsevő baktérium terjedése figyelmeztető jel: a klímaváltozás nem csupán jégtakarókat olvaszt, hanem új és eddig kevésbé ismert egészségügyi kockázatokat is hoz magával. És bár a veszély ritka, jobb, ha felkészülünk rá – hiszen egy apró seb is végzetes következményekkel járhat.
(via)
Olvass még több hasznos cikket Egészség rovatunkban!
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.


















