Kitálalt az orvos – Az elhízásról nem csak az étrend és a lustaság tehet

Egy friss kutatás szerint a jelenség gyökerei sokkal mélyebben húzódnak. Az elhízás okai között nemcsak a kalóriabevitel és a fizikai aktivitás hiánya szerepel, hanem olyan láthatatlan tényezők is, mint a stressz, a társadalmi egyenlőtlenség, a környezetünk és az életkörülményeink.

Ahogy Dr. Arpana Church, a UCLA Goodman-Luskin Mikrobiom Központ társigazgatója fogalmaz:

„Az elhízás leküzdéséhez nem elegendő az egyéni döntésekre összpontosítani – el kell ismernünk, hogy a társadalmi és környezeti erők óriási hatással vannak a bél egészségére, a viselkedésünkre és a hosszú távú egészségünkre.”

Társadalmi nyomás és az elhízás gyökerei

A Clinical Gastroenterology and Hepatology folyóiratban megjelent tanulmány szerint az elhízás kockázatát nagyban befolyásolják az úgynevezett egészség társadalmi meghatározói. Ide tartozik a jövedelem, az oktatás, a lakókörnyezet biztonsága, az egészségügyi ellátás elérhetősége, a gyermekkori traumák, a diszkrimináció és az elszigeteltség.

Ha belegondolunk, mindez kézzelfogható a hétköznapokban. Olcsó, kalóriadús ételek minden sarkon, de egy közeli zöldséges vagy biztonságos park már kevésbé. Aki szűkös költségvetésből gazdálkodik, sokszor nem teheti meg, hogy friss alapanyagokat vásároljon. Az állandó stressz és a bizonytalanság pedig csak tovább erősíti a rossz étkezési mintákat.

Stressz és magány: láthatatlan hajtóerők

A stressz az egyik legerősebb tényező az elhízás hátterében. A pénzügyi gondok, a munkahelyi bizonytalanság vagy éppen a társadalmi feszültségek mind nyomot hagynak az ételválasztásainkon. Nem véletlen, hogy a feldolgozott, olcsó ételek gyakrabban kerülnek a bevásárlókosárba, hiszen gyorsan és olcsón kínálnak vigaszt.

A magány hasonlóan pusztító hatású. Az elszigetelt emberek agya érzékenyebben reagál az ételhez kötődő ingerekre, vagyis könnyebben kísértésbe esnek. Közben a bélflóra sokfélesége csökken, a gyulladás fokozódik, és a vágyak még erősebbé válnak. Dr. Church szerint:

„A társadalmi meghatározók, mint az egészséges ételekhez vagy biztonságos mozgásterekhez való hozzáférés, erőteljes hajtóerői az elhízás kockázatának.”

A bél és az agy párbeszéde

Az emberi test egy különleges rendszert működtet, amely összeköti a beleket az aggyal. A bélmikrobák jeleket bocsátanak ki, az agy pedig hormonális és kémiai reakciókkal válaszol. Ez a kétirányú kommunikáció közvetlenül formálja az étvágyat és a vágyainkat. Ha a bélflóra felborul – például rossz étrend, stressz vagy antibiotikum-használat miatt –, az agy is máshogyan reagál, erősebben hajlamosítva bennünket a túlevésre.

Gyermekkortól kezdve

Az elhízás okai sokszor már a születés előtt elkezdődnek. A terhesség alatti stressz befolyásolja a magzati fejlődést, és a gyermekek már örökölhetik a módosult anyagcsere-válaszokat. Születés után a szoptatás, a korai étrend és az antibiotikum-használat tovább alakítja a bélflórát. Bár a szoptatás csökkentheti a kamaszkori elhízás kockázatát, a folyamatos stressz és az egészségtelen ételek sokszor felülírják ezt a védelmet. Mire a gyerekek iskolába mennek, az alapmintázat gyakran már rögzült.

Hogyan fordítható vissza a folyamat?

A kutatók szerint az elhízás megfékezéséhez egyszerre van szükség egyéni és társadalmi szintű változásokra. A közpolitikának biztosítania kell a jobb hozzáférést az egészséges ételekhez, a biztonságos közösségi terekhez és az oktatáshoz. Az egyének pedig – lehetőségeikhez mérten – sokat tehetnek azzal, ha olcsó, de táplálóbb ételeket választanak, ápolják társas kapcsolataikat, és rendszeresen alkalmaznak stresszkezelő módszereket, például sétát, naplóírást vagy tudatos jelenlétet.

A klinikák is új utakat keresnek: a kognitív viselkedésterápia segíthet az étkezési szokások átalakításában, a mindfulness gyakorlatok pedig csökkenthetik a stressz okozta túlevést. Emellett egyre több kutatás vizsgálja a probiotikumok és a székletmikrobiota-transzplantáció lehetőségeit a bélflóra helyreállítására.

Ahogy Dr. Church fogalmazott:

„Az elhízás visszafordítása kettős megközelítést igényel – személyre szabott, igazságos ellátást az egyéneknek, és merész, rendszerszintű politikai reformokat, amelyek a gyökérokokat kezelik.”

Az elhízás okai tehát jóval mélyebbek annál, mint hogy „kevesebbet kellene enni és többet mozogni”. A stressz, az egyenlőtlenség, a magány és a társadalmi környezet mind hozzájárulnak a járványhoz, amelyet nem lehet pusztán kalóriaszámlálással megfékezni. Amíg ezek a külső nyomások nem változnak, addig az elhízás statisztikái sem fognak.

(via)

Olvass még több hasznos cikket Egészség rovatunkban!