Ez a vezető halálok Magyarországon – Szakértők szerint az esetek 80%-a megelőzhető lenne

Vezető halálok Magyarországon egy betegség, a statisztikák megdöbbentő képet festenek. Hazánkban a halálesetek legnagyobb része ennek a kórképnek a számlájára írható, és sajnos európai összehasonlításban is kiugróan rosszul állunk. Bár a genetika és az életkor ellen nem tehetünk, a szakértők egyöntetűen állítják: az esetek akár 80%-a megelőzhető lenne.

Miért nem megyünk el a szűrésre? A vezető halálok Magyarországon elleni harc pszichés akadályai

Magyarországon közel nyolcszázezer ember él diagnosztizált szív- és érrendszeri betegséggel. Azonban a valós szám valószínűleg jóval nagyobb – hangzott el az Affidea Magyarország Szív Napja alkalmából rendezett kerekasztal-beszélgetésen. A fő probléma? Az alacsony szűrési hajlandóság és az életmódváltással szembeni ellenállás.

Ahogy Dr. Gesztes Ákos szakgyógyszerész, szakközgazda, a SZÍVSN Országos Betegegyesület képviselője rámutatott:

„A magas koleszterin szint például egy betegség, ami körülbelül 20-40 ezer embert érint, csak az emberek nem tudnak róla. Ez a szív egészségére akár végzetes is lehet és megelőzhető lenne, ha az emberek elmennének a szűrésekre.”

Sokan megvárjuk, amíg súlyos, előrehaladott stádiumba jut a betegség. Holott a szűrővizsgálatok – melyek 40 éves kor felett kifejezetten javasoltak – már tünetmentes állapotban is megmutathatják az eltéréseket. Dr. Bokori György kardiológus szakorvos hangsúlyozta, hogy:

„Nem kell megvárni, amíg fulladás, mellkasi nyomás jelzi a probléma meglétét. A szűréseken való részvétel többek között azért is fontos, mert vannak, akiknél már megmutatkoznak az eltérések anélkül, hogy bármilyen tünet jelezné ezt.”

Azonban a probléma gyökere sokszor mélyebben rejlik, mint gondolnánk. A pszichológiai tényezők – a halogatás, az önszabotázs, a megszokás kényelme – erős akadályt jelentenek. Pető Dorina, a Mélylevegő Projekt pszichológusa elmagyarázta, hogy miért olyan nehéz kilépni a komfortzónából:

„Ennek egyik oka, hogy az emberi agy alapbeállítása a takarékosság. Ami megszokott, azt biztonságosnak érzékeli, még akkor is, ha objektíven ártalmas. A komfortzóna nem feltétlenül kényelmes, de ismerős, és az ismerőst az idegrendszer mindig előnyben részesíti az ismeretlennel szemben.”

Az elkerülhető rizikófaktorok: ez növeli a vezető halálok Magyarországon kockázatát

Vannak kockázati tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni, mint például a genetika, a nem vagy az életkor. Viszont a rizikófaktorok nagy része rajtunk múlik. Ha csak ezeken változtatnánk, 80 százalékkal csökkenthetnénk a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát!

A szakértők szerint a nem változtatható rizikófaktorokon túl az alábbi életmódbeli tényezők növelik jelentősen a szívbetegségek kockázatát:

• Dohányzás és alkoholfogyasztás
• Cukorfogyasztás
• Mozgásszegény életmód
• Magas vérnyomás
• Elhízás vagy cukorbetegség
• Krónikus stressz

Fontos tudni, hogy a több kockázati tényező együttes előfordulása megsokszorozza a betegség kialakulásának esélyét. Ráadásul a túlhajszolt életforma pszichoszomatikus tüneteket is előidézhet, amelyek szintén növelik a rizikót.

Ma már ott tartunk, hogy az okoseszközök (okosóra, telefon) terjedése és az ezzel járó mozgásszegény életmód is hozzájárul a betegek számának növekedéséhez. Pedig paradox módon ezeket az eszközöket éppen a megelőzésre is bevethetnénk, hiszen már tudnak EKG-vizsgálatot is végezni.

A stressz csapdája: miért keressük az azonnali megkönnyebbülést?

Az életmódváltás kudarca mögött a szakértők szerint gyakran a stressz áll. Pető Dorina pszichológus kiemelte, hogy a feszültség nem pusztán érzelmi állapot:

„A stressz nem pusztán érzelmi állapot, hanem döntéshozatali lencse: amikor feszültek vagyunk, az agy rövid távú megoldásokat keres. Ezért nyúlunk gyorsételekhez, ezért mondjuk le az edzést, vagy ezért halogatjuk az orvosi vizsgálatot. A stressz szűkíti a perspektívát, és az azonnali megkönnyebbülést keressük, még akkor is, ha hosszú távon árt.”

Hogyan ismerjük fel, hogy a mindennapi feszültség már káros stresszé vált? A gond akkor kezdődik, ha a feszült állapot tartóssá válik. Ekkor a test állandó készenléti üzemmódban marad. Felborul az egyensúly, ami hosszú távon gyulladásokhoz, érfalkárosodáshoz vagy magas vérnyomáshoz vezet. Érdemes figyelni a jelzéseket:

• Rosszabb alvásminőség
• Gyakori ingerlékenység
• Kimerültség ébredéskor
• Fizikai tünetek: fejfájás, emésztési zavarok, szívritmuszavarok

Az igazi áttörés ott jön, amikor feladjuk a „100% vagy semmi” logikát, ami miatt a legtöbben feladják. A siker kulcsa sokkal inkább a rugalmas hozzáállás, hiszen a 10% előrelépés is előrelépés. Ahelyett, hogy megvárnánk a rémisztő diagnózist, inkább a pozitív változás ígéretére fókuszáljunk.

(via)

Itt arról olvashatsz: korai halálozás. Döbbenet, napi pár falat ebből az ételből és megrövidülhet az életed.