„Agy-bomba”: kiderült, mit tesz velünk egy zsíros étkezés

A kísérlet résztvevői nem akármilyen finomságot kaptak: egy „brain bomb” névre keresztelt turmixot, amely 1362 kalóriát és 130 gramm zsírt tartalmazott. A fő összetevő? Nehéz tejszín. Az ital neve nem véletlen: olyan változásokat indított el a szervezetben, amelyek miatt az erek merevebbek lettek, az agy pedig kevésbé tudta ellensúlyozni a vérnyomás ingadozásait. Más szóval: az agy „pár órára rosszabbul kezdett működni”.

Telített zsírtartalmú ételek kockázata: Mi történik a testben egy zsíros étkezés után?

„Eredményeink megerősítették, hogy a magas zsírtartalmú étkezés rontja az erek tágulási képességét, és ezzel együtt az agy vérellátását is” – írták a kutatás vezetői, Chris Marley és Damian Bailey. Az idősebb résztvevőknél a negatív hatás még erőteljesebb volt, körülbelül 10%-kal rosszabb eredményt mutattak. Ez azt sugallja, hogy az öregedő agy sokkal érzékenyebb az ilyen táplálkozási „sokkhatásokra”.

De mi áll a háttérben? A mechanizmus egyszerű, de annál veszélyesebb: a telített zsírok fogyasztása után a vérzsírszint megemelkedik, az érfalak megmerevednek, közben pedig csökken a nitrogén-oxid szintje a szervezetben. Ez az anyag segít abban, hogy az erek rugalmasak maradjanak, és biztosítsák az oxigén és a glükóz szállítását. Ha ebből kevesebb van, az agy kevesebb energiához jut. Rövid távon ez lassulást, hosszabb távon pedig komoly betegségeket jelenthet.

Mennyi zsír fér bele?

Az Amerikai Szív Szövetség ajánlása szerint a telített zsír a napi kalóriabevitel legfeljebb 6%-át teheti ki. Ez egy átlagos 2000 kalóriás étrendnél nagyjából 13 gramm. Könnyen kicsúszunk ebből a keretből: egy evőkanál vaj 7 grammot, két szelet szalonna újabb 3 grammot tartalmaz. Máris ott tartunk, hogy egy kiadós reggeli a megengedett mennyiség nagy részét fedezi.

„A telített zsírtartalmú ételek kockázata abban rejlik, hogy szinte észrevétlenül halmozzuk fel őket” – magyarázzák a kutatók. Épp ezért javasolják, hogy amennyire lehet, cseréljük le ezeket többszörösen telítetlen zsírokra. Ezek a jó zsírsavak megtalálhatók a dióban, a magvakban, a halakban, az avokádóban vagy az olívaolajban, és kimutathatóan csökkentik a szívbetegségek kockázatát.

Miért kell mindezzel foglalkoznunk?

A tanulmány üzenete egyértelmű: nemcsak a hosszú távú étrendünk számít, hanem minden egyes étkezés. Egy kiadós, zsíros vacsora másnap is érezteti a hatását – különösen az agyunkban. „Tanulmányunk emlékeztet arra, hogy az étrend nemcsak hosszú távon alakítja egészségünket. Azonnal hat a testünkre és az agyunkra is” – írták a kutatók.

És gondoljunk csak bele: milyen gyakran nyúlunk pizzához, krémes süteményhez vagy egy tejszínes kávéhoz, anélkül hogy belegondolnánk a következményekbe? Természetesen nem arról van szó, hogy örökre el kell felejteni ezeket az ételeket. Inkább arról, hogy értsük: minden falat számít.

Mit okulhatunk a kutatásból?

A telített zsírtartalmú ételek kockázata nem elméleti figyelmeztetés. Rövid távon is mérhetően befolyásolják a szív és az agy működését. Hosszabb távon pedig hozzájárulhatnak azokhoz a betegségekhez, amelyektől a leginkább tartunk: szívrohamhoz, stroke-hoz és demenciához.

A tudomány egyre tisztábban mutatja: apró, napi döntéseink sokkal többet számítanak, mint gondolnánk. Ha a következő szelet sütemény vagy a habos kávé előtt eszünkbe jut, hogy az agyunkra is hatással lehet, már tettünk egy lépést a tudatosabb választás felé.

Végső soron nem kell tökéletesnek lennünk, de érdemes mérlegelni: minden falattal vagy közelebb kerülünk az egészséghez, vagy távolabb sodródunk tőle.

Via

Olvass még több hasznos cikket Egészség rovatunkban!