Havi 29 ezer forint adómentesen: így kaphatná meg rengeteg magyar dolgozó – de sokan elbukják!

Az év végi bér- és adótervezés idején a vállalatok egyre inkább a költségoptimalizálásra koncentrálnak, és ebben kulcsszerepet játszik a távmunka jogi és adózási háttere is – írja a Pénzcentrum a Niveus tanácsadócég elemzése alapján. A pandémia idején elterjedt rugalmas munkavégzés mára megmaradt, de sok munkahelyen továbbra sem egyértelmű, mikor számít valaki távmunkásnak, és mikor dolgozik „csak” home office-ban. A különbség azonban jogilag és adózási szempontból is meghatározó.

A Munka Törvénykönyve szerint a távmunkavégzés atipikus foglalkoztatási forma: a dolgozó a munkáltató telephelyétől elkülönülten – jellemzően otthonról – látja el feladatait, akár teljes, akár részmunkaidőben. Ezzel szemben a hibrid munkarend nem jogi kategória, hanem egyre elterjedtebb munkaszervezési megoldás, amelyben a munkavállaló az irodai és az otthoni munkát váltogatja.

„Sok vállalatnál a hibrid munkarend már bevett gyakorlat, de jogi értelemben ez csak akkor válik valódi távmunkává, ha a felek ezt írásban, a munkaszerződésben is rögzítik”

– mondta Bartók Szandra, a Niveus bérszámfejtési menedzsere.

A szakértő szerint ezért sok helyen újra kell gondolni a munkaszerződéseket és a belső szabályzatokat, hogy azok megfeleljenek az aktuális jogszabályoknak.

Akár 29 ezer forint adómentes juttatás is járhat

A távmunkában dolgozók számára a munkáltató adómentes költségtérítést adhat a rezsi- és eszközköltségek fedezésére. Ennek összege legfeljebb a minimálbér 10 százaléka, ami jelenleg 29 080 forint. Az átalány fedezheti például az internet-, fűtés- vagy villanyköltséget, de a munkáltató dönthet a tételes elszámolás mellett is, ha a tényleges kiadások ezt meghaladják.

Fontos azonban, hogy ez a juttatás csak akkor adható adómentesen, ha a munkaszerződésben kifejezetten szerepel a távmunkavégzés.

„Ha a munkáltató nem megfelelően rögzíti a távmunka feltételeit, a NAV egy esetleges ellenőrzés során a költségtérítést jövedelemként minősítheti, ami utólagos adó- és járulékfizetést vonhat maga után”

– figyelmeztetett Bartók Szandra.

Távmunkavégzés: apró részletek, nagy tét

Ha valaki csak részben dolgozik otthonról, a költségtérítést arányosan kell megállapítani a távmunkában töltött napok arányában. Például heti két otthoni munkanap esetén a havi átalány 40 százaléka jár. A jogszabály szerint nyilvántartást kell vezetni a munkavégzésről és a távollétekről, teljes munkaidős, kötetlen távmunkánál viszont ez nem kötelező – bár a szakértők szerint az átláthatóság érdekében így is ajánlott.

A rugalmas munkavégzés marad, a szabályok szigorodnak

A pandémia lecsengése után a távmunka aránya csökkent, de a munkavállalói igény továbbra is erős. Egyre több cég kínál hibrid munkarendet, miközben a jogi és adózási megfelelés még nem mindenhol megoldott.

A Niveus szakértői szerint azok a vállalatok lesznek hosszú távon versenyképesek, amelyek átlátható, szabályos és költséghatékony rendszert alakítanak ki a rugalmas munkavégzésre – hiszen a megfelelő adminisztrációval nemcsak a munkavállalók, hanem a cégek is jól járhatnak.