Tudomány

Aranyból született meg a világ új szuperanyaga – A goldene új távlatokat nyit a tudományban

  • Szerző:nuus
  • 2025.11.04 | 10:43

Megérkezett a jövő anyaga: goldene, a világ legújabb szuperanyaga, amely mindössze egyetlen atom vastagságú. Ez az áttörés nemcsak a tudományos közösséget hozta lázba, hanem mindenkit, aki hisz abban, hogy a technológia következő nagy ugrása a nanoszinten kezdődik. A goldene nem csupán egy új laboratóriumi érdekesség – ez az anyag az arany egy eddig ismeretlen, kétdimenziós formája, amelyben az elektronok és a fény teljesen új módon viselkednek.

A svéd kutatók által kifejlesztett goldene az arany kémiáját és fizikai tulajdonságait gyökeresen alakítja át. Egy atomvastagságban az arany nem az a fém, amit az ékszerekről ismerünk, hanem egy sokkal aktívabb, fényérzékenyebb és vezetőképesebb anyag, amely új lehetőségeket nyit az elektronikában, az orvosi technológiában és a környezetbarát katalízisben. Ha eddig a grafén volt a kétdimenziós anyagok sztárja, most itt az arany ideje ragyogni.

Illusztráció: 123rf.com

Mi az a goldene, és miért különleges?

A goldene nem más, mint egy szabadon álló aranylemez, amely csupán egy atom vastagságú. Ezt az elképesztően vékony réteget a Linköpingi Egyetem kutatói hozták létre, Lars Hultman anyagtudós vezetésével. A csapatnak sikerült elérnie, hogy az arany, amely normál esetben hajlamos cseppekké összeállni, síkban maradjon – ehhez azonban kémiai zsonglőrködésre volt szükség.

A kutatók egy úgynevezett MAX-fázisú kristályból indultak ki, amely réteges szerkezetű. Ebben az aranyatomok a szilícium helyére kerültek, és Ti₃AuC₂ képletű anyagot hoztak létre. A trükk az volt, hogy a környező rétegeket úgy oldották le, hogy közben a vékony aranyréteg ne sérüljön meg – mindezt Murakami-reagens segítségével, ami agresszívan reagál a titánnal és a szénnel, de az aranyat békén hagyja.

A végeredmény: egy stabil, önálló, egyatomos aranylap, amely megőrzi sík szerkezetét, miközben új elektronikai és optikai tulajdonságokat mutat.

Hogyan sikerült létrehozni?

Az út a sikerhez nem volt egyszerű. Az arany ugyanis természeténél fogva szeret „gyöngyözni” – ahelyett, hogy laposan elterülne, apró gömböket képez. A tudósok ezt a hajlamot úgy győzték le, hogy felületaktív molekulákat – például CTAB-ot és ciszteint – használtak, amelyek megakadályozták, hogy a frissen felszabadított aranyréteg összehajoljon vagy összetapadjon.

A folyamat közben minden apró részlet számított: a maratás erőssége, az oldat koncentrációja, a megvilágítás hiánya (a fény ugyanis cianidvegyületeket hozhat létre, amelyek feloldják az aranyat), sőt, még az is, milyen távolságra helyezkedtek el egymástól az aranyrétegek a kiindulási kristályban. A tökéletes eredményhez precíz egyensúlyt kellett találni – kicsit, mint amikor a konyhában egyensúlyozol a sóval és a fűszerekkel.

Az eredmény azonban minden fáradságot megért: az elektronmikroszkópos vizsgálatok valódi monorétegeket mutattak ki, amelyek szabadon lebegtek, és csak néhány nanométer nagyságúak voltak. A kutatók még azt is megfigyelték, hogy az aranyatomok közötti távolság kilenc százalékkal kisebb, mint a tömbi aranyban – ez az atomi sűrűsödés az erősebb kötéseket és stabilitást jelzi.

A goldene új világa

A goldene nem csupán szerkezetében különleges. Az röntgen-fotoelektron spektroszkópia (XPS) kimutatta, hogy az anyag elektronjai eltérő energiájú kötéseket mutatnak, mint a hagyományos arany esetében. Ez azt jelzi, hogy az egyatomos arany új, kétdimenziós fémként viselkedik, nem pedig klasszikus nemesfémként.

A számítógépes szimulációk azt is megerősítették, hogy a goldene szobahőmérsékleten stabil, és csak akkor hajlamos hullámosodni, ha a felületi kémia nincs jól hangolva. A kutatók ma már pontosan tudják, hogyan lehet finomhangolni a folyamatot, hogy nagyobb, egységesebb aranylapokat hozzanak létre.

Miért lehet a goldene a jövő kulcsa?

Az arany eddig is fontos szerepet játszott az elektronikában, az orvosi diagnosztikában és a fénytechnológiában – de a goldene ezekben az iparágakban forradalmi változást hozhat. Egy atomvastagságban az arany nagyobb felületet biztosít, hatékonyabban vezeti az elektromosságot, és erősebben kölcsönhat a fénnyel.

Ez új távlatokat nyit a katalízisben, ahol a hulladékanyagok értékes vegyületekké alakítása zajlik; a napenergia-technológiában, ahol minden foton számít; valamint a gyógyászatban, ahol a goldene precíz fototermális terápiákhoz használható – a daganatot helyben melegítve, minimális anyagfelhasználással.

Mivel az anyag szinte minden atomja a felszínen van, kevesebb arany is elég ugyanakkora hatáshoz. Ez nemcsak gazdasági, hanem környezeti előny is: kevesebb bányászat, kevesebb szennyezés, és mégis nagyobb teljesítmény.

(via)

Olvasd el Tudomány rovatunk többi cikkét is!


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren
Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló