Életmód
A tudomány megmagyarázta: ez az a kor, ami után öregnek számítasz – Később kezdődik, mint hinnéd
Az öregség mindig is különös kettősséget hordozott magában: egyszerre ijesztő és felszabadító, félelmetes és méltóságteljes. Sokan már a negyvenhez közeledve érzik, hogy „öregednek”, mások hetvenévesen is úgy pörögnek, mint húszéves korukban. De hol húzódik a határ? Mikortól mondhatjuk valakiről, hogy valóban belépett az öregség korába? A tudomány válasza meglepően optimista – az öregség ma később kezdődik, mint bármikor a történelemben.
Társadalmunkban az öregség fogalma folyamatosan változik. A kor, amit korábban a visszavonulás és a lelassulás idejének tartottak, ma egyre inkább az aktív, egészségtudatos, tapasztalatban gazdag életszakasz szinonimája. Az emberek tovább élnek, jobban gondoskodnak magukról, és a „fiatalos” életérzés nem korfüggő többé. Egy friss tanulmány szerint a legtöbben ma már csak 75 éves koruk körül érzik magukat igazán idősnek- korábban ez az érzés még 71 évesen jelentkezett.
Az öregség tudományos megközelítése
A Német Idősödési Felmérés adatai alapján több egyetem kutatói megállapították, hogy a nők átlagosan két és fél évvel később érzik magukat „öregnek”, mint a férfiak. Ennek egyik oka a magasabb várható élettartam, de a társadalmi elvárások is szerepet játszanak: míg a férfiak öregedését gyakran bölcsességgel társítjuk, a nők esetében sokszor még mindig negatív felhangok kísérik az öregség jeleit.
A tudósok szerint azonban nemcsak a nemi különbségek befolyásolják az öregség érzését, hanem az életmód is. A mai hatvanasok és hetvenesek egészségesebbek, aktívabbak és szociálisan is jobban beágyazottak, mint korábban. Az öregség tehát már nem pusztán biológiai állapot, hanem egyéni élmény, amelyet a test, a lélek és a társas környezet együtt formál.
Az öregség érzése: fejben dől el
Érdekes módon, ahogy telnek az évek, az emberek egyre későbbre tolják az „öregség” határát. Egy 65 éves ember ma nem érzi magát annyira idősnek, mint a szülei ugyanebben a korban, és nem is ok nélkül. A jobb egészségügyi ellátás, a kiegyensúlyozottabb étrend és a mindennapos testmozgás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az öregség élménye kitolódjon.
A „csak annyira vagy öreg, amennyire érzed magad” mondás tehát nem pusztán üres frázis. A pszichológiai kutatások szerint a pozitív életszemlélet, a folyamatos tanulás és a társas kapcsolatok aktív ápolása nemcsak javítják az életminőséget, hanem konkrétan lassítják az öregedés biológiai folyamatait is.
Az öregség ma már nem azt jelenti, hogy valaki lemond az álmairól, éppen ellenkezőleg. Egyre többen kezdenek új hobbikba, utaznak, vagy akár új karriert indítanak nyugdíjas korukban. A korábbi generációkhoz képest ez forradalmi változás: az öregség ma a lehetőségek kora is lehet.
Hogyan maradhatunk fiatalosak?
A kutatások szerint a fizikai aktivitás és a társas kapcsolatok a legfontosabb védőfaktorok az öregség negatív hatásaival szemben. Napi fél óra séta, némi erősítő gyakorlat vagy egy táncóra nemcsak a testet, hanem a lelket is fiatalon tartja. Ugyanilyen fontos a szellemi frissesség: tanulni, olvasni, új dolgokat kipróbálni, ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az agy aktív maradjon.
A társas élet szerepét sem lehet eléggé hangsúlyozni. Azok az idősek, akik közösséghez tartoznak, önkénteskednek, vagy rendszeresen találkoznak barátaikkal, ritkábban szenvednek depressziótól és tovább maradnak önállóak. Az öregség tehát nem elszigeteltséget, hanem új kapcsolódási formákat is hozhat- ha nyitottak maradunk.
Olvass még több hasznos cikket Életmód rovatunkban!
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
