Tudomány
Megtalálták a világ legnagyobb pókfészkét – Több mint 100 négyzetméter és nagyjából 111 ezer pók él benne
Egy görögországi, eldugott barlang mélyén minden eddiginél nagyobb pókhálórendszert fedeztek fel kutatók: a több mint 100 négyzetméteren elterülő hálóban becslések szerint több mint 111 ezer pókszabású él. A felfedezés nemcsak a mérete miatt döbbenetes, hanem azért is, mert két alapvetően magányos pókfaj döntött az együttélés mellett.

Egy nemzetközi kutatócsoport a világ legnagyobb ismert pókhálórendszerére bukkant Görögország egyik távoli, nehezen megközelíthető barlangjában. A kutatás eredményeit a Subterranean Biology című tudományos folyóirat közölte. A barlang falait és üregeit beborító háló kiterjedése meghaladja a 100 négyzetmétert, és úgy tűnik, egy hatalmas, összefüggő kolóniát szolgál lakóhelyül.
A helyszínen készült videó megerősíti, hogy szó szerint ezrével mozognak a pókszabású élőlények a finom hálószövedékek között. A kutatók számításai szerint több mint 111.000 példány él a rendszerben. A különlegesség azonban nem csupán a számukban rejlik: két, jellemzően magányos életmódot folytató faj alkotja a kolóniát. A házi zugpók (Tegenaria domestica) és a baldachinpók (Prinerigone vagans) ebben a föld alatti közegben valamilyen oknál fogva közös hálószerkezetet alakított ki, amely mozaikszerű egységekből áll.
A barlang kénben gazdag, extrém környezeti feltételei valószínűleg kulcsszerepet játszanak ebben a szokatlan együttélésben. Genetikai vizsgálatok szerint a barlangban élő pókok örökítőanyaga és mikrobiomja is eltér a felszínen élő fajtársaikétól. A kutatók úgy vélik, hogy a populáció hosszú távú alkalmazkodási folyamat eredményeképpen módosult, a föld alatti életkörülményekhez igazodva.
A jelenségről a focus.de is beszámolt, kiemelve, hogy a felfedezés új megvilágításba helyezi a pókok társas viselkedésének evolúcióját. A most feltárt kolónia arra utalhat, hogy az extrém környezet képes alapvetően átírni az élőlények túlélési stratégiáit – akár olyan fajok esetében is, amelyek normál helyzetben kerülik egymást.
A kutatás következő szakaszában a tudósok azt vizsgálják, miként alakult ki a szimbiotikus együttélés, és hogy a megváltozott genetikai és mikrobiális jellemzők pontosan milyen előnyöket biztosítanak a föld alatti életben.
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
















