Csak két hely van a Földön, ahol nincs sebességkorlátozás – Itt padlóig nyomhatod

El tudod képzelni, milyen lenne vezetni úgy, hogy senki nem korlátoz? Nem egy versenypályán, hanem egy valódi úton, ahol te döntöd el, mennyivel mész? Egyszer, amikor Németországban utaztam, a GPS szerint 180 km/h-val haladtam és senki nem villogott rám. Az élmény egyszerre volt felszabadító és ijesztő.

Száguldás szabályok nélkül, tényleg léteznek utak sebességkorlátozás nélkül

Kevés dolog tudja úgy megdobogtatni a szívünket, mint amikor a motor bőgése összefonódik az adrenalinnal. Vajon hol engedik meg, hogy igazán elengedjük magunkat? A válasz meglepően rövid: a Földön mindössze két helyen léteznek valódi utak sebességkorlátozás nélkül. Németország híres Autobahn hálózata és a Man-sziget hegyi útjai azok, ahol a szabályok helyett az ész diktál.

Autobahn neve már önmagában legendás. Bár az utak mintegy 30%-án ma már van korlátozás, a többi szakaszon a tábla csak egy ajánlást mutat: 130 km/h, nem előírást. Mindenki fegyelmezetten közlekedik, még ha a jobb sávban 250-nel elhúz mellettünk egy Porsche is.

Másik ilyen különleges hely a Man-sziget, Nagy-Britannia és Írország között. Híres Mountain Course szakaszán az utak szó szerint éles kanyarokkal, szintkülönbségekkel és több mint 200 kanyarral tesztelik a sofőrök bátorságát. A sziget autósai és látogatói 200 km/h körüli tempóval száguldanak végig rajta, teljesen legálisan.

„Ez egyszerű fizika; a nagyobb sebesség nagyobb ütközési erőt eredményez”

– mondja Michael Brooks, a Központ az Autóbiztonságért ügyvezető igazgatója.

Szakértők figyelmeztetnek: ezek az utak nem a féktelen gyorshajtásról, hanem a tudatos vezetésről szólnak. Az autók és az infrastruktúra is úgy van megépítve, hogy elbírja a sebességet, de csak annak, aki tisztában van vele, mire képes a járműve és ő maga.

Miért nincs több utak sebességkorlátozás nélkül a világon?

Bár sokan irigykedve nézik a németeket és a man-szigetieket, a legtöbb ország inkább a biztonságra szavaz. Az Egyesült Államokban például minden útra kiterjed a sebességszabályozás. Pedig nem volt ez mindig így. A hetvenes években, az olajválság idején Richard Nixon elnök 88 km/h-ban maximálta az autópályák sebességét, hogy csökkentse az üzemanyag-fogyasztást. Évtizedekkel később Bill Clinton eltörölte ezt, de a korlátlan száguldás csak rövid ideig térhetett vissza. Montana például egy ideig az úgynevezett „észszerű és körültekintő” szabályt alkalmazta – ami azt jelentette, hogy mindenki annyival mehetett, amennyit biztonságosnak érzett.

Azóta mindenhol meghatározták a felső határokat. Ma a texasi 130-as autópálya a leggyorsabb amerikai út, ahol 135 km/h a limit. Tapasztalt sofőrök ülnek a volánnál, és a pálya úgy lett kialakítva, hogy baleset esetén is több hely maradjon a manőverezésre.

Mennyi az elég gyors?

A világ leggyorsabb autói ma már a 490 km/h-s tempót is elérik. A kínai YangWang U9 Xtreme tartja a rekordot, a francia Bugatti Chiron Super Sport 300+ pedig szorosan mögötte lohol. Ezek az adatok azonban inkább a technológiai bravúrról, mintsem a valós közlekedésről szólnak. Egy átlagos autó maximum 200–220 km/h végsebességre képes, máris más fényt kap az egész kérdés.

Mi lenne, ha nálunk is lennének ilyen utak? Valószínűleg pár nap alatt megtelnének luxusautókkal, de hamar jönnének a balesetek is. A német fegyelem és a man-szigeti rutin nélkül a sebesség inkább veszély, mint szabadság.

Érdekesség – a világ legmagasabb sebességkorlátozásai

• Csehország: D3-as autópálya – 150 km/h, Egyesült Arab Emírségek: E11-es autópálya – 140 km/h, Bulgária: A1-es autópálya – 140 km/h, Lengyelország: Autópálya – 140 km/h, Szaúd-Arábia: 40-es autópálya – 140 km/h.

(via)

Itt arról olvashatsz: agy fitten tartása. Egyszerű szokások, amelyekkel öt évet fiatalodhatunk.