Ennyi az egészséges pulzusszám és innentől már baj van – Így üzen a testünk, rejtett veszélyek

Az egészséges pulzusszám nem csak egy szám, amit időnként ránézésre ellenőrzünk, hanem folyamatos jelzés arról, mennyire működik jól a szervezetünk. Ha figyeljük, megérthetjük, hogyan reagál a testünk a mindennapi terhelésre, a stresszre, az alvásra vagy éppen a mozgásra.

Mi számít egészséges pulzusszámnak a hétköznapokban?

Nyugalomban a legtöbbünk pulzusa 60 és 100 között mozog, miközben normális, mindennapi tevékenységeket végzünk. Dr. Ruwanthi Titano, a Mount Sinai Kórház kardiológiai adjunktusa szerint ezt rengeteg tényező befolyásolja: a genetika, a fizikai aktivitás, a stressz szintje, a gyógyszerek és még az időjárás is.

„A legtöbb beteg esetében a legfontosabb tényező a szív kondicionálása”

– mondta Dr. Ruwanthi Titano, kardiológus adjunktus.

Érdekes, hogy ha rendszeresen sportolunk, az egészséges pulzusszám a spektrum alsóbb részére is eshet. Sok állóképességi sportoló nyugalmi pulzusa 60 alatt van, egyszerűen azért, mert a szívük hatékonyabban dolgozik.

Edzés közben hogyan tudjuk tartani az egészséges pulzusszám határait?

Mozgáskor természetes, hogy megugrik a pulzusunk. Ilyenkor a maximális pulzusszám és a célpulzusszám számít igazán. A képlet egyszerű: a maximális pulzus nagyjából 220 mínusz az életkorunk. Ennek a 50-70 százaléka számít ideálisnak közepes intenzitású mozgásnál, a 70-85 százalék pedig erősebb terhelésnél.

A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy minél többet edzünk, annál jobban kell dolgoznunk ahhoz, hogy elérjük ugyanazt a pulzustartományt. Dr. Daniel Cantillon erre figyelmeztet is.

„Néhány beteg hajlamos a pulzusra koncentrálni edzés közben, de mi egy olyan szám szerint edzünk, amely bizonyos esetekben nagymértékben pontatlan lehet”

– szögezte le Dr. Daniel Cantillon, kardiológus.

Ezért sokszor jobb a testünkre hallgatni: a légzés ritmusára, az erőfeszítés mértékére, és arra, hogy érezzük magunkat.

Hogyan ellenőrizzük, hogy a mi egészséges pulzusszám értékünk rendben van-e?

A legegyszerűbb módszer a saját ujjunk. A könyök belső része, a nyak, a talp teteje vagy a csukló mind alkalmas pont a mérésre. Ha beállítunk egy 60 másodperces időzítőt, és megszámoljuk az ütésszámot, máris kapunk egy valós értéket.

Ez az apró szokás segít felismerni, ha valami nincs rendben. Ha például hirtelen túl gyors a szívverésünk, nem tér vissza pár percen belül a normális tartományba, vagy olyan tünetek jelentkeznek, mint a szédülés, mellkasi fájdalom, légszomj, akkor azonnal orvoshoz kell fordulnunk.

Ritmuszavar esetén a jelek lehetnek szorongás, fáradtság, ájulásérzet, izzadás. Ami ijesztő, hogy sokszor semmit sem érzünk, mégis eltér a pulzusunk.

„Sok beteg nagyon érzékeny a pulzusára; érzik, ha az túl magasra megy [vagy] lelassul, [de] vannak, akik egyáltalán nem vesznek észre semmit”

– szögezte le Dr. Ruwanthi Titano, kardiológus adjunktus.

A lényeg: jó szokás időnként ellenőrizni a pulzusunkat, hogy tudjuk, hogyan működik a szívünk pihenés közben és terhelés alatt. Mi akkor járunk a legjobban, ha odafigyelünk rá, és kérdezünk, amikor valami szokatlan.

(via)

Itt arról olvashatsz: sekély légzés veszélye. Ez a szokás jobban árt a tüdődnek, mint a cigaretta.