Kkv-k, uniós források, versenyképesség: ezeket az üzeneteket hozta a Country Ride Szolnokra

A JVSZ és a VW közös kezdeményezése azzal a céllal indult, hogy közelebb hozza egymáshoz a hazai vállalatokat, döntéshozókat és szakmai szervezeteket, és fórumot teremtsen a régiók gazdasági szereplői számára. A sorozat minden állomása a helyi vállalkozások, önkormányzatok és fejlesztési intézmények együttműködését ösztönzi, valamint a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességéhez kapcsolódó kérdéseket járja körül.

A napot Seres Nikolett, a JVSZ operatív igazgatója és Hangácsi Sándor, a VW képviseletében a Juvenal Kft. ügyvezetője nyitották meg, beszédükben kiemelve a régiós gazdasági szereplők együttműködésének fontosságát.

A nyitóelőadást a szolnoki születésű Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter tartotta, „Európa és Magyarország versenyképessége mérlegen” címmel. A tárcavezető kifejtette, hogy az Európai Unió versenyképessége az utolsó években jelentősen lecsökkent a világpiacon. Ennek oka, hogy nem racionális, hanem politikai, ideológiai elgondolások mentén működik. Az Egyesült Államok és Kína, de egyéb régiók számára az EU alárendeltségi viszonyba került, gazdasági súlyát elvesztette. Mindemellett jelentősen átpolitizált lett, és a nemzeti ügyekben minduntalan átlépi a hatáskörét, vagy, mint a kisebbségi témákban, nem gyakorolja. Mindezért a magyar kormány megkezdte az európai uniós intézmények hatásköreinek módszeres átvizsgálását.

E hatáskörátvilágítás célja, hogy feltárja ennek a határkörbővítésnek a gyakorlatát bizonyos kulcsfontosságú területeken, mint például az energiapolitika, migráció, jogállamiság, oktatás, kultúra és családpolitika, de általában véve is vizsgálják a kérdést, miszerint optimális-e a hatáskörmegosztás a tagállamok és az Európai Unió között, miért nem működnek a tagállami hatásköröket védő eszközök, és hogyan lehetne megoldásokat találni a tagállami szuverenitás védelmére. Kiemelte, hogy azzal a politikai mítosszal szemben, hogy a központosítás szükségszerű lenne és az intézményrendszerekbe kódolt folyamatot jelentene, a tagállamok az integráció valódi irányítói.

Bóka János előadása után szakmai kerekasztal-beszélgetések mentén folytatódott a vitanap.

Az első panel a hazai vállalkozások kitörési pontjait és a magyar–európai versenyképességi helyzetét járta körül:

• Szabados Richárd, kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkár,

• Dr. Balog Ádám, a MKIK alelnöke,

• Szécsi Gabriella, a BI-KA Logisztika Kft. ügyvezetője és

• Takács Norbert, a Philip Morris Magyarország kormányzati kapcsolatokért és fenntarthatóságért felelős vezetője osztották meg tapasztalataikat.

Takács Norbert hangsúlyozta, hogy a vállalatcsoport uniós jelenléte és beruházásai jól mutatják: az EU versenyképességének gyengülése, a túlzott szabályozás és a bürokratikus terhek valós kockázatot jelentenek, ugyanakkor Magyarország jó példát ad arra, hogyan lehet hatékony, arányos szabályozási környezetet kialakítani az érintettek bevonásával.

Kenyeres Kinga (Századvég) moderálásával a panel résztvevői egyetértettek abban, hogy a magyar vállalkozások versenyképességének legfontosabb erőforrása az emberi tudás: a technológia önmagában nem elég, a siker kulcsa a hazai szakemberek kreativitása, együttműködése és a vállalkozások, a szakpolitika és az érdekképviseletek közötti bizalom erősítése.

A második kerekasztal beszélgetés a fejlesztési forrásokra, hatékonyságnövelési lehetőségekre és a vállalati működést támogató eszközökre fókuszált.

A panelbeszélgetés szakértői:

• Kurucz Orsolya, ATS Advisory, ügyvezető igazgató

• Dr. Petri Bernadett, Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztos, Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezető

• Dr. Tóth Zsombor, Investment & Business Services Hungary, ügyvezető igazgató

• Vicze Gábor, Innomine, CEO

A beszélgetést Dobos Balázs, (Századvég Konjuktúrakutató Zrt.) innováció és vállalati fenntarthatósági igazgatója moderálta, ahol a résztvevők kiemelték: a hazai vállalkozások ugyanazokkal a globális kihívásokkal néznek szembe, mint európai versenytársaik – a gyenge kereslet, az energiabiztonság kérdésköre, a fenntarthatósági elvárások és a geopolitikai bizonytalanság mind egyre erősebb hatékonyságnövelési és innovációs kényszert jelentenek. A Századvég kutatásai szerint a kkv-k kétharmada új piacok felé nyitna, ami a technológiai modernizációt, a működésük digitalizációját és a termelési hatékonyság növelését a legfontosabb fejlesztési irányok közé teszi.

A szakértők egyetértettek abban, hogy a sikeres fejlesztések és beruházások alapja – legyen szó bármilyen területről vagy vállalatméretről – a tudatos projekttervezés és a vállalkozás saját stratégiájához illeszkedő fejlesztési területek pontos azonosítása. Ez kulcsfontosságú a hatékony forrásbevonáshoz – legyen szó hazai támogatási konstrukciókról vagy közvetlen uniós pályázatokról. A panelisták szerint a következő években a digitalizáció, az energiahatékonyság és a technológiai modernizáció lesznek a legmeghatározóbb területek, és azok a vállalkozások jutnak előnyhöz, amelyek időben felkészülnek, strukturáltan terveznek és képesek piacra is vinni fejlesztéseik eredményeit. Ebben a folyamatban pedig a hazai cégek kiváló partnerei lehetnek nem csak egymásnak, de akár nyugat-európai vállalatoknak is, hiszen a közvetlen uniós források esetében a széleskörű partnerség kiemelt elvárás.

A rendezvényt Szécsi Gabriella, a BI-KA Logisztika Kft. ügyvezetője, JVSZ régiós nagykövete zárta, majd a résztvevők kötetlen networking és könnyű ebéd mellett folytathatták a kapcsolatépítést.