Ez az egyszerű szokás akár 45%-kal csökkentheti a demencia kockázatát

Az új kutatás különösen fontos, hiszen a demencia megelőzése mozgással régóta a szakértők egyik legfontosabb ajánlása. Ennek ellenére eddig nem volt teljesen világos, életünk mely szakaszában fejti ki a legnagyobb védőhatást a fizikai aktivitás. A Bostoni Egyetem kutatói azonban most erre is választ adtak. Spoiler: nem mindegy, mikor kezdünk el igazán mozogni!

Demencia megelőzése mozgással: miért nem mindegy, mikor kezdjük?

A kutatás közel 4400 résztvevő adatait vizsgálta, akik három korcsoportba tartoztak: korai felnőttkor (átlag 37 év), középkor (54 év) és időskor (71 év). A kutatók akár több évtizeden át is követték őket, figyelve, mikor és milyen gyakran fordul elő náluk demencia vagy Alzheimer-kór.

A legmeglepőbb eredmény az volt, hogy a korai felnőttkori aktivitás nem játszott számottevő szerepet a demencia megelőzésében. Ez azt jelenti, hogy hiába mozog valaki sokat 20-as, 30-as éveiben, ha később az aktivitás visszaesik, a védelem gyakorlatilag eltűnik. Ez persze nem azt jelenti, hogy a korai mozgás felesleges lenne, csupán azt, hogy a demencia elleni „védőpajzsot” nem ekkor építjük fel.

A valódi különbség a középkorban és időskorban mutatkozott meg:

• Középkorban 41%-kal csökkent a demencia kockázata a legaktívabbaknál.
• Időskorban ez a szám még magasabb, 45% volt.

Ráadásul ez az Alzheimer-kór esetében is ugyanezeket az arányokat hozta, ami különösen meghatározó, hiszen az összes demenciaeset kb. 60%-át ez a betegség teszi ki.

Miért pont a középkor és az időskor a kritikus időszak?

Úgy tűnik, hogy ebben a két életszakaszban az agy működése, keringése és regenerációs képessége sokkal érzékenyebben reagál a fizikai aktivitásra. A mozgás javítja a véráramlást, a sejtek oxigénellátását, és serkenti azokat a folyamatokat, amelyek az agy védekezőképességéért felelősek. Röviden: amit ilyenkor teszel a testedért, azt az agyad kamatoztatja hosszú éveken át.

Érdemes megjegyezni, hogy nem kell maratonistának lenni. A kutatás a fizikai aktivitást széles skálán mérte: a könnyű sétától a mérsékelt kerékpározáson át egészen az intenzív testedzésig. A lényeg: mozogni kell, lehetőség szerint rendszeresen és kitartóan.

Van-e bármi, ami árnyalja a képet?

Mint minden hosszú távú kutatásnak, ennek is vannak korlátai. A résztvevők többsége fehér bőrű volt, így az eredményeket érdemes óvatosan kezelni más etnikai csoportokra nézve. Emellett a fizikai aktivitás egy része önbevallás alapján került rögzítésre, ami mindig hagy teret a pontatlanságra – hiszen ki ne szépítené kicsit, mennyit mozgott a héten?

Mindez azonban nem változtat a lényegen: a középkori és időskori mozgás a legjobb befektetés az agy hosszú távú egészségébe.

Ha középkorú vagy, vagy már átlépted a hatodik ikszet, a legfontosabb üzenet ez: soha nem késő elkezdeni mozogni. Még a rendszeres séta is számít. Ha pedig már most is aktív életet élsz, tudd, hogy ezzel nemcsak a tested, de az agyad jövőjébe is fektetsz.

(via)

Olvass még több hasznos cikket Egészség rovatunkban!