A fiataloknak élő példákra van szükségük – Sikeres vezetők a mentorok szerepéről

Milyen egy jó mentor?  

Kapitány István, aki vezetőként számos országban is bizonyított nemzetközi vállalatok élén, hangsúlyozta, már fiatalon megtapasztalta, hogy a karrierépítés nem egy magányos út. Pályája során mindig voltak olyan vezetők, akik segítették, és ő is úgy érzi, kötelessége továbbadni a tapasztalatait. “Nagyon szerencsés voltam fiatal koromban, mert voltak körülöttem olyan emberek, akik segítették a pályafutásomat. Akkor még nem tudtam, hogy ezt hívják mentorálásnak, később vált divatos kifejezéssé. Az ő segítségük nélkül nem értem volna el azt, ahol ma tartok. Azt vallom: egy vezető annyit ér, amennyire az általa mentorált emberek sikeressé válnak.” Kapitány István hozzátette, a mentorok szerepe több, mint előre vinni – szükség esetén vissza is rántanak a földre. Szerinte a legnagyobb csapda egy vezető számára az, ha elhiszi magáról, hogy mindig neki van igaza, épp ezért szükséges valaki, aki őszintén és támogató céllal kimondja azokat a dolgokat, amelyeket más nem merne. „Fontos, hogy egy felsővezetőnek is legyen mentora, mert egy idő után mindenki hajlamos elhinni, hogy ő tud mindent a legjobban. Egy külső szem viszont egészen másképp látja a helyzetet, és ez sokszor életmentő tud lenni, szó szerint a cég életét mentheti meg egy-egy jó mentori meglátás” – tette hozzá Kapitány István.

Keszthelyi Erik, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy számára az egyik leghasznosabb dolog az volt a pályája elején, amikor a mentorai rámutattak: hiába a nagy lendület, egy jó vezetőnél hosszú távon nem a tempó számít, hanem a bölcsesség, a türelem és a megfelelő csapatépítés. “Megfogadtam ezeket a tanácsokat, így ma már a cégben a stratégiaalkotás van nálam, de a megvalósítás a csapaté. A felsővezetőim mind több évtizedes nemzetközi és hazai tudással és tapasztalattal rendelkeznek. Hiszem, hogy egy vezető értékét nem az mutatja, mennyire ügyes ő maga, hanem az, hogy milyen emberekkel veszi magát körbe, és mennyire jó csapatot épít.”

A beszélgetés során az is szóba került, hogy mennyire fontos merni segítséget kérni. A pálya elején és a tapasztalt vezetői szakaszban is jót tesz, ha van mellettünk támogató mentor. Sárospataki Albert felidézte, hogy ő maga nagyon hosszú ideig nem kért segítséget, mindent egyedül akart megoldani. „17 évesen kezdtem vállalkozni, és a vállalkozásom első 15 évében nagyon forrófejű voltam, mindent egymagam szerettem volna megoldani. Hullámzó volt a karrierem, egyszer fent, egyszer lent. Azt hittem, hogy segítséget kérni szégyen. Csak később értettem meg, hogy a mentorálás lényege éppen az, hogy segítséget kérni bátorság”. Egy jó mentor nemcsak szakmai iránymutatást ad, hanem biztonságot is: azt az érzést, hogy hibázni szabad, mert a hibákból lehet igazán megerősödve továbbmenni. „A mentor abban is segít, hogy ne a saját hibáink árán kelljen mindent megtanulni. Meg lehet spórolni éveket, ha valaki már bejárta előttünk azt az utat, amin mi most indulunk el. A mentorálásban az a csoda, hogy valaki olyan dolgokra világít rá külső szemmel, amiket mi magunk nem vennénk észre. Ez gyorsítja fel igazán a fejlődést” – tette hozzá Sárospataki Albert.

Keszthelyi Erik szerint minden sikeres vezetőnek kötelessége visszaadni abból, amit pályafutása során kapott. A tapasztalat átadása mellett példát is kell mutatni, hogyan lehet kitartással és szenvedéllyel eredményt elérni. „Egy vezető értéke nem csupán az, amit ő maga elér, hanem az is, mennyire képes másokat sikeressé tenni. Számomra a mentorálás arról szól, hogy ott legyek a fiatalok mellett, amikor meghatározó karrier-állomásokhoz érkeznek, és segítsek nekik megtalálni a saját irányukat.” A Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a mentorálás tudatos vezetői eszköz, amelyben egy jó mentor támogat, de időnként visszahúz a realitás talajára, és arra késztet, hogy újragondoljuk a döntéseinket.

Generációk párbeszéde  

Mindhárom vezető egyetértett abban, hogy a mentorálás legnagyobb varázsa a generációk közötti párbeszédben rejlik. Kiemelték, hogy a különböző generációk egymástól is tudnak tanulni. A cél nem az, hogy a fiatalok vakon kövessék az idősebbeket, hanem hogy a tapasztalat és az új szemlélet kiegészítse egymást. Kapitány István úgy fogalmazott: „A vezetőknek folyamatosan tanulniuk kell, és a fiatalabb generációk sokszor egészen más szemszögből mutatják meg a világot. Én is rengeteget kaptam abból, hogy nyitottan hallgattam meg őket. Nálam jóval fiatalabb tehetségeket is mentorálok, akiktől én magam is tanulok. Engem ma már ugyanúgy inspirál egy húsz évvel fiatalabb vállalkozó, mint egy nálam idősebb vezető. Ha valaki tehetséges, akkor nem a kora számít, hanem a gondolkodása.”

Sárospataki Albert szintén kiemelte a fiatalabb mentorok létjogosultságát. „Szívesen és gyakran kérek tanácsot a nálam fiatalabbaktól is, mert teljesen másképp látják a dolgokat. Nem az számít, hogy valaki idősebb vagy fiatalabb nálam, amikor mentort választok, hanem hogy van-e olyan tapasztalata vagy nézőpontja, ami előrébb visz engem.”

Keszthelyi Erik is a kétirányú mentorálást hangsúlyozta: „A generációk közötti különbségek óriási értéket hordoznak. Én ugyanúgy tanulok a fiataloktól, mint ők tőlem. Ez a valódi mentorálás varázsa, hogy közben mi magunk is fejlődünk, és új inspirációkat kapunk.” 

A fiatalok megszólítása  

A beszélgetés során többször is előkerült a kérdés, hogyan lehet hatni a fiatalokra, akik sokszor azonnali sikert várnak, és gyakran az online térben keresnek példaképeket. A fiatal generációk megszólítása mindhárom vezető szerint központi kérdés. 

Sárospataki Albert szerint, “ha a fiatalok élőben látják, hogy valaki elbukik, majd feláll és újraépíti magát, az sokkal többet ér bármilyen inspirációs Instagram-idézetnél”.

Keszthelyi Erik is hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy a fiatalok élő példákkal találkozzanak személyesen a pályájuk elején, éppen ezért a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. az elmúlt években tudatosan épített kapcsolatot a fiatalokkal: a győri, a miskolci és a dunaújvárosi egyetemmel való együttműködések révén a hallgatók közvetlenül találkozhatnak a biztosítás és a pénzügyi tudatosság valós kérdéseivel. „Egészen elképesztő, hogy mennyire nyitottak a Z generáció tagjai, ha van előttük egy jó példa. A biztosításról sokan nem gondolják, hogy izgalmas, de ha megértik, hogy a pénzügyi tudatosság a mindennapi biztonság alapja, azonnal másként tekintenek rá” – tette hozzá.

Keszthelyi Erik szerint a mentorálás és a pénzügyi edukáció szorosan összefügg. A jövő szakembereit és a leendő biztosítási tanácsadókat egyaránt képezni kell, ugyanakkor az alapokat már az általános iskolától érdemes lefektetni. „Amikor személyesen vagy akár az online térben ott vagyunk az előadásokon, vagy mentorprogramokban veszünk részt, egészen más hatást érünk el, mint a hagyományos tananyagokkal, hiszen élő gyakorlati példákon keresztül tudjuk levezetni a szakmánkban rejlő értékeket és izgalmas karrierkihívásokat. A fiataloknak élő példákra van szükségük, olyan történetekre, amelyeket magukkal vihetnek az életük és karrierjük során.” 

 A Tudatos Nők Napja színpadán elhangzott gondolatok közös üzenete egyértelmű: a mentorálás a tapasztalatok átadását, felelősségvállalást és jelenlétet jelent a következő generáció életében. A cél, hogy segítsük őket abban, hogy saját útjukat megtalálják. A generációk közötti párbeszéd, az őszinte visszajelzések és a kölcsönös tanulás mindhárom vezető szerint olyan érték, amely megmutatja a mentorálás valódi erejét.
 

A biztosítási rovat szakmai partnere a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.