Végre tudományosan is alátámasztották, miért szeretjük a trash filmeket

Na végre! A viccesen béna filmek rajongói fellélegezhetnek, nem ciki nézni a Sharknadót, A gyilkos paradicsomok támadását és a többi trash movie-t. A frankfurti Max Planc Empirikus Esztétikai intézet egyik filmesztéta és posztdoktori munkatársa Keyvan Sarkhosh egy olyan tanulmányt készített a nyáron, ami az értelmiség filmnézői szokásait tanulmányozta. Arra volt kíváncsi, hogy körükben mennyire elterjedt, hogy trash alkotásokat néznek. A tanulmány, ami a Poetics folyóiratban jelent meg, 372 ember részvételével készült, akik átlagosan 34,6 évesek voltak. A mintában nagyrészt olyan egyetemisták szerepeltek, és aktív tagjai különböző trash központú filmkritikai fórumoknak.

A résztvevőktől 20 szót vártak a trash filmekre asszociálva, majd 10 filmcímet kértek a kifejezéssel kapcsolatban, végül megkérdezték őket, hogy milyen helyzetben néznek ilyen filmeket.

A résztvevők közül több mint 43 százaléka rendelkezett egyetemi diplomával, 32 százalékuk részesült valamilyen felsőoktatásban, és csupán 1,2 százalékuknak nem volt semmilyen diplomája.

A tanulmány szerint a legtöbbször a  trash filmekkel kapcsolatban a Cápavihar című filmre asszociáltak, illetve az alacsony költségvetésre. Elsődleges közönsége pedig tanult körökből került ki. Kiderült, hogy azok nézik ezeket a filmeket, akik “mindenevők”, és egy kicsit szeretnének kikapcsolni, és nem csak olyasmit nézni, amit magaskultúrának tartunk. Valljuk be: igenis jól esik néha valami olyasmit nézni, amihez nem kell sok agysejtünket megmozgatni, és hatalmas világmegváltó gondolatokat dédelgetni.