Agrárkár-enyhítési rendszer: kinek, mikor és miért jár?

Nem minden kárt térít meg a biztosító – de nem is kell egyedül viselni a veszteséget. Magyarországon a gazdálkodók számára elérhető egy állami agrárkár-enyhítési rendszer, amely súlyos károk esetén nyújthat segítséget. Sebestyén Géza, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. mezőgazdasági szakértője szerint azonban nem mindegy, hogy ki, mikor és hogyan vesz részt ebben a rendszerben, és az sem, hogy köt-e mellette üzleti biztosítást.

Kötelező vagy önkéntes?

Az egyes pillér az agrárkár-enyhítési rendszer, ami tíz hektár felett Magyarországon kötelező

– hangsúlyozta Sebestyén Géza a Propellernek. Ez szántóföldi növénytermesztés esetén érvényes, a csatlakozást pedig a Magyar Államkincstár kezeli automatikusan. A díj összege szántóföldi kultúrák esetén 1800 forint hektáronként, kertészeti kultúráknál 5 400 forint évente.
A tíz hektár alatti gazdálkodók számára a belépés nem kötelező, de erősen ajánlott. „Egy tízhektáros kertészet már nagy kertészet, így ebben az esetben nem is nagyon szabad gondolkodnia a gazdának azon, hogy azt az ötvennégyezer forintot éves szinten befizesse” – figyelmeztet a szakértő. Különösen akkor, ha intenzív, nagy értékű kultúrákat, például fejes káposztát, céklát vagy sárgarépát termel.

Nem lehet ki-be ugrálni a rendszerben

Fontos tudni, hogy a rendszer nem nyújt lehetőséget évente változó döntésekre. „Ha valaki azt mondja 2025-ben, hogy be szeretne lépni, akkor neki a következő három évben kötelező bent maradnia” – emelte ki Sebestyén Géza. Ez azt is jelenti, hogy a gazdának tudatos, hosszabb távú döntést kell hoznia.

Bejelentés nélkül nincs pénz

Az agrárkár-enyhítési támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gazda bejelentse a kárt. „Egyes gazdák már nagyon jól megtanulták a káraikat jelenteni az agrárkár-enyhítési rendszer felé, míg mások ezt elhanyagolják, mondván: nem jelentem be, mert úgysem kapok támogatást. Ez így nem feltétlenül igaz” – hangsúlyozta a szakember.

A bejelentések nemcsak a kártérítés alapjai, hanem statisztikai jelentőséggel is bírnak. „A mezőgazdasági szakirányítás pontosan tudja, hogy milyen országos károk keletkeztek, és a befizetett díjakat ennek megfelelően tudják szakszerűen megosztani a gazdálkodók között.”

Aki nem jelent be kárt, az nem kerül be a támogatásra jogosultak körébe.

Mi történik, ha nincs biztosítás?

Az agrárkár-enyhítési rendszer ma már figyelembe veszi, hogy a gazda rendelkezik-e üzleti biztosítással, és ez a kifizetések mértékét is befolyásolja. „A kárenyhítési rendszer azt a gazdát, aki körültekintően és jól biztosítja magát – például egy díjtámogatott biztosítással -, előnyben részesíti” – mondja Sebestyén Géza. A szakértő konkrét példát is említett: „Kajszibarackosra egyetlen biztosító sem köt fagybiztosítást, de ha a gazda normális módon beköti mondjuk jégre, akkor ezt figyelembe veszi a Magyar Államkincstár, és a tavaszi fagykárát is a lehetőségekhez mérten a legjobban ki fogja neki fizetni.” Ezzel szemben

ha elhanyagolja az üzleti alapon történő biztosítást, akkor kőkeményen – ez rendeletben le van írva – megfelezik, és csak az 50 százalékát fogják kifizetni annak, ami neki járna

Tudatosság, nem presszió

Sebestyén Géza szerint az állam egyértelmű jelzéseket ad a gazdáknak: „Az állam nem presszióval, hanem világosan megfogalmazott szabályozási környezettel ösztönzi a gazdálkodókat arra, hogy azokat a károkat, amiket az üzleti biztosításban meg lehet kötni, azt kössék is meg, és ami azon kívül esik, arra majd az állam ad kártalanítást.”

Az agrárkár-enyhítési rendszer nem helyettesíti, hanem kiegészíti az üzleti biztosítást. Az, hogy mennyi támogatást kap egy gazda, azon múlik, mennyire tudatosan készül fel a kockázatokra, és azon is, hogy időben és pontosan jelenti-e be a kárait.

A cikk szakmai partnere a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.