Belföld
Csodálatos falvak a Balaton-felvidéken, amikbe bele fogsz szeretni – Mutatjuk az öt kedvenc településünket
Mutatjuk az öt kedvenc településünket Balatonfüred és a Káli-medence közötti szakaszon.
A legfelkapottabb, nyüzsgő, zsúfolásig telt Balaton-parti települések helyett sokan már a Balaton-felvidék bájos falvainak csendjét választják a vakáció tervezésekor. Finom borok, nyugalmas napok várják azokat, akik ide látogatnak.
1. Vászoly
Ez az apró, Balaton-felvidéki falu a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, egy völgyben fekszik 5 kilométerre Balatonfüredtől, amely völgy szerkezetileg a Dörgicsei-medencéhez tartozik.
Vászoly helyén kő- és bronzkori ásatási leletek szerint már ősidőktől éltek emberek. Római kori lakóházak, sírok és pénzérmék nyomai szerint a 4. századig biztosan lakták a völgyet. A török hódoltság idején, akárcsak a környék, Vászoly is elnéptelenedett. Csak 1689-ben telepítették újra a falut és környékét. Új telepesei, akik mind környékbeli magyarok, ismét szőlőműveléssel foglalkoztak. A 20. század végére a falu kezdett elnéptelenedni.
Az Árpád-kori templom romjai a temető mellett találhatók, ám a Víziszínpad mindenkinek a kedvence lesz.
2. Dörgicse
Balatonakalitól körülbelül 5 kilométerre északnyugatra helyezkedik el, a Balaton-felvidék középső, Balatonfüred és Badacsony közti szakaszára jellemző, a tóparti hegysor mögött kialakult márgás alapkőzetű medencék egyikében, amit a település után Dörgicsei-medencének neveznek.
Egyházai még a települések végleges megkötődése előtt épültek mégpedig az alsó részben Boldogasszony, a felső részben Szent Péter tiszteletére. Mivel 1228-ban az alsó rész, 1231-ben a felső rész egyházát említik – mind a kettő a településeken kívül, magaslaton állt és kétségtelen, hogy megvoltak már a XII. században is – és a falvak csak megépülésük után települtek meg körülöttük. Ennek bizonyítéka, hogy a települések az egyházak védőszentjeiről: Boldogasszonyról és Szent Péterről nyerték nevüket.
A falu a fehérvári őrkanonokság birtokainak központja, itt székel az uradalmi személyzet, a provizor, az ispán és más officiálisok. Itt tartják az úriszéket is. A település hadak útjában feküdt, ezért a XVI-XVIII. században nagy pusztulások érték.
Alsó- és Felsődörgicse egyesítéséből 1950-ben keletkezett a község mai elnevezése. A községgé alakításkor Dörgicsének 617 lakosa volt. A többi Balaton-felvidéki községhez hasonlóan Dörgicse népessége is fogy, 2017. január 1-én a lakónépesség száma 248 fő volt.[3. Örvényes
3. Örvényes
Balaton északi partján, a Tihanyi-félsziget közelében fekszik. Megközelíthető a 71-es főúton vagy a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca-vasútvonalon. A település és környéke az ősidők óta lakott hely volt. Nevét már 1093-ban említették Ermenes néven, később írták Eurmenus, Ermenus, Ewrmenes, Wrmenes alakban.
1211-ben a Tihanyi Bencés Apátság birtokaként említették.
1733-ban Grasso tihanyi apát Rheinland-Pfalz-ból származó német telepesekkel népesítette be. Ennek emlékére szerepel Örvényes címerében a tartományi címerrészlet. Lakói elsősorban szőlészettel, borászattal és idegenforgalommal foglalkoznak. Örvényes körül fekszik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, amelyben a Pécsely patak völgye, északra, a régi bánya feletti őstölgyes, vagy a három kilométerre lévő Zádor-vár romjai is találhatók.
4. Vöröstó
A Balaton-felvidéken, Nagyvázsonytól délkeletre fekvő település. Főutcája a 73 113-as út, ami Barnag és Mencshely külterületei közt húzódik 6,6 kilométer hosszban, kelet-nyugati irányban, de egy korlátozott forgalmú önkormányzati út vezet innen Nagyvázsony központjába is.
A település és környéke ősidők óta lakott hely volt. Területén kőkorszakból származó csiszolt kőszerszámok, kőbalták kerültek elő. A falu a török megszállás alatt elnéptelenedett, 1671-ben már csak mint pusztát említették. Egykori lakói a közeli Vanyolára költöztek. 1652-ben a környező településekkel együtt a Zichy család kapta meg Vöröstót adományként, ők 1714-ben a faluba szlovák családokat telepítettek, azok azonban egy éven belül megszöktek innen. 1722-ben Honbachból származó németeket telepítettek Vöröstóra, akik borkereskedelmük révén felvirágoztatták a falut.
A település a 20. század elején Veszprém vármegye Veszprémi járásához tartozott. 1910-ben 300 lakosából 56 magyar, 244 német volt.
5. Pécsely
Pécsely falu 1942-ben alakult két település: Nagypécsely és Nemespécsely egyesítésével. A faluközpont a két korábbi falu közötti kis térségen épült ki. Pécsely környékének egyik legfontosabb nevezetessége a Zádor-vár vagy Himfy-vár. A vár a Zádor-hegynek is nevezett Derék-hegyre épült, a XIV. század végén, gótikus stílusban.
Több legendaszerű történet is született róla, de a valóságban jelentős történelmi szerepe nem volt. A Derek-hegy 363 méter magas meredek kúpján mára már csak néhány falszakasz maradt fent. Az itt létesült kilátótoronyból szép kilátás nyílik a Pécselyi-medencére és Tihany irányába. A várhegy alatt fakad a kiváló vízminőségű Zádor-forrás.
Ezen a vidéken van a Balaton-felvidék talán legszebb medencéje, dús növényzettel, bővizű patakkal. Nem véletlen, hogy szívesen jönnek ide a kirándulók, túrázók.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
