Veszélyben a magyar gesztenye: drasztikusan visszaesett a hazai termesztés

A szelídgesztenye egykor a magyar gyümölcstermesztés egyik büszkesége volt, különösen Somogy, Vas és Zala megyében, ahol az 1970-es években közel 500 hektáron folyt a termesztés. Ma ennek már alig a fele maradt: mindössze 280 hektárnyi ültetvény működik az országban, a gesztenyetermesztés pedig évről évre drasztikusan ingadozik.

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója az Agrárszektornak elmondta: a magyar gesztenye mennyisége ma már a belföldi igényeket sem fedezi, így az ország rendkívül importfüggővé vált.

„A magyar gesztenye mennyisége a belföldi igényeket sem fedezi, ezért az import aránya óriási. A legtöbb gesztenye Kínából érkezik, ők adják a világtermelés 70–75 százalékát. Európában Görögország, Olaszország és Spanyolország is fontos szereplő, de mind eltörpül a kínai volumen mellett”

– fogalmazott Pásztor.

Kártevők, betegségek és kiszámíthatatlan időjárás – a gesztenyetermesztés hétpróbája

A gesztenyetermelés hanyatlásának több oka is van. A szélsőséges időjárás, a csapadékhiány és az aszályos évek mellett megjelentek azok a kártevők és betegségek, amelyek szinte ellehetetlenítik a termesztést. Az egyik legnagyobb ellenség ma a szelídgesztenye-gubacsdarázs, amely ellen leginkább természetes módon, a fűrészdarázs segítségével lehet védekezni.

Emellett a kéregelhalás nevű gombás betegség is komoly veszélyt jelent.

„A magas páratartalom miatt gyorsan terjed, és ezek a problémák nemcsak Magyarországon, hanem Európa más részein is jellemzőek”

– mondta a szakértő.

A régi, elöregedett fák nemcsak kevesebb termést hoznak, de fertőzési gócpontként is működhetnek. A termelők sokszor tehetetlenek, a védekezés bonyolult, és a hozamok ingadozása miatt egyre többen hagyják el a pályát. Sok gazda már csak részmunkaidőben foglalkozik a gesztenyével, komolyabb gazdasági háttér nélkül.

Külföldi gesztenye uralja a piacot

A hazai termésmennyiség a fogyasztás töredékét fedezi: a magyarok által elfogyasztott gesztenye tízszeresét importból pótolják. Az üzletek polcain leggyakrabban kínai eredetű gesztenye jelenik meg, de olasz és spanyol import is jellemző.

Az árak ennek megfelelően magasak. A nagybani piacokon a magyar gesztenye kilója 2000–2500 forint, míg az importált termékek 2800 forint körül kezdődnek. A kiskereskedelemben pedig akár 4000–5000 forintot is elkérnek egy kilóért.

Bár az export minimális, a feldolgozott termékek – például a gesztenyeliszt – iránti nemzetközi kereslet folyamatosan nő.

Van remény: összefogással jöhet a gesztenyetermesztés újjászületése

Pásztor Szabolcs szerint a magyar gesztenyetermesztés jövője két pilléren nyugszik: az együttműködésen és a feldolgozáson. 2025-ben elindult a „Szelídgesztenyéért” elnevezésű határokon átívelő program, amelyben Magyarország és Szlovákia közösen dolgozik a termőhelyek védelmén, fejlesztésén és az ültetvényterületek bővítésén.

A cél, hogy a jelenlegi 280 hektárnál jóval nagyobb területen termelhessünk, és olyan minőségű gesztenyét állítsunk elő, amely megfelel az egészségtudatos, gluténmentes trendeknek.

A kutató szerint a globális gesztenyepiac értéke jelenleg 4 milliárd dollár, és 2030-ra akár 5 milliárdra is nőhet. A gesztenyeliszt piaca különösen gyorsan fejlődik: 2025-ben 135 millió dollárra becsült értéke 2035-re közel 300 millióra emelkedhet. Ez évente 7–8 százalékos növekedést jelent.

Bár a hazai számok egyelőre nem adnak okot optimizmusra, a trendek azt mutatják, hogy a gesztenye ismét felértékelődhet – nemcsak ünnepi desszertként, hanem a modern, egészségtudatos táplálkozás fontos alapanyagaként is.