Rettenetes eredménye lett annak, hogy Orbánék lerohasztották a közoktatást

A kötelező iskolalátogatási korhatár csökkentésének munkapiaci és gyermekvállalási hatásai című tanulmány következtetései szerint sokan estek ki a közoktatásból a tankötelezettségi korhatár csökkentésével. Közülük kevesen tudtak közülük elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Adamecz Anna, Prinz Dániel és Szabó-Morvai Ágnes tanulmányát a Telex szemlézte.

A kutatás készítői megnézték, hogy a változások hatálybalépése után hogyan változott az iskolarendszert elhagyók aránya. A lemorzsolódást 2009–2011, valamint 2012–2013 között vizsgálták.

Magyarországon 2012-ben csökkentették 18-ról 16 évre a tankötelezettség korhatárát. ami társadalmi szinten is változásokat okozott.

Akikre már vonatkozott az alacsonyabb tankötelezettségi korhatár, statisztikailag megnőtt a lemorzsolódás esélye (69 százalékkal), a közfoglalkoztatásba kerülés esélye (97 százalékkal) és a NEET státuszba kerülés valószínűsége (63 százalékkal). A NEET státuszú fiatalok azok, akik mind a közoktatásból, mind a munkaerőpiacról kiestek. A korhatár csökkentés a lányoknál 66, a fiúknál 72 százalékkal növelte a lemorzsolódás valószínűségét.

Azok, akik elhelyezkedtek, átlagosan 3,5 hónapig maradtak az állásukban. De a munkavállalók több mint fele olyan helyen kezdett el dolgozni, ahol nem volt szükség semmilyen szakképesítésre, mint például takarító, kukás vagy rakodó. Az iskolát elhagyó fiatalok közül többen helyezkedtek el közmunkásként.

A 16 és 18 éves kor között lemorzsolódott diákok 58 százaléka egyáltalán nem tudott elhelyezkedni. A tanulmányból végül kiderült az is, hogy 2011 és 2016 között az iskolai lemorzsolódás aránya a roma fiatalok esetében különösen megnőtt.

Forrás: Propeller/Telex