Tehetünk valamit? – Extrém hőség ölheti meg emberek millióit Európában

Az extrém hőség emberek millióit ölheti meg Európában – figyelmeztetett egy új tanulmány.

A szakemberek szerint a szélsőséges hőmérsékletek – főleg a hőség – az előrejelzések szerint 2,3 millió ember halálát okozzák Európában a század végére, hacsak az országok nem csökkentik jobban a szénszennyezést, illetve nem alkalmazkodnak a melegebb körülményekhez.

Most még nem az extrém hőség a fő gyilkos

Ma még a hideg idő több embert öl meg Európában, mint az extrém hőség. A London School of Hygiene and Tropical Medicine kutatócsapata azonban különböző forgatókönyvek klímaszimulációit használta, megvizsgálva 854 város halálozási arányát.

Megállapították, hogy a hideg miatti halálesetek lassan csökkennek, de a hőhullások gyorsan átvehetik az uralmat.

Nem bírunk majd az extrém hőséggel?

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése nem túl jelentős  – s az olyan, kismértékű alkalmazkodással, mint a légkondicionálók és a hűtőközpontok használata, óriási növekedésre lehet számítani Olaszországban, Dél-Spanyolországban és Görögországban az éghajlatváltozás miatti hőhalálok arányát tekintve.

Olvasd el ezt is: A hőség hatása – az emberi test képtelen ilyen körülményekhez alkalmazkodni

A másik oldalon Skandinávia és az Egyesült Királyság áll – ezek nagyrészén kevesebb lesz a hőmérséklettel összefüggő halálesetek száma, főként a mérséklődő hideg miatt – állapította meg a Nature Medicine folyóirat tanulmánya.

Még a legoptimistább forgatókönyvek esetén is – amellett, hogy a szén, az olaj és a gáz szén-dioxid-kibocsátásának meredeken csökken és erőteljes lesz az alkalmazkodás – a hőmérséklettel összefüggő halálozások nettó növekedése tapasztalható a világ felmelegedésével – hívta fel a figyelmet Pierre Masselot, a tanulmány vezető szerzője, környezeti epidemiológus és statisztikus.

Északon a hideg miatt elhunyt emberek számának csökkenése azokon a helyeken jelentkezik, amelyek nem annyira lakottak, mint a délebbre eső helyek – utóbbiban a hőség fájó betörésére lehet számítani – jegyezte meg a szakember.

„A Földközi-tenger egy úgynevezett éghajlati forrópont. Olyan régió, amely sokkal gyorsabban melegszik, mint a világ többi része. Málta pedig a kellős közepén van”

– mondta Masselot.

A tanulmány előrejelzése szerint Máltán a hőmérséklettel összefüggő halálozási arány 269 fővel nő minden 100 ezer emberre a század végére.

Ezzel szemben Írországban enyhén csökken majd, 100 ezer fő esetén 15-re.

Általánosságban elmondható, hogy a gazdagabb Nyugat-Európa jobban jár, mint Kelet-Európa – tette hozzá a szakember.

A halálozási számok most is riasztóak

Az elmúlt néhány évben nem egy hőhullám jelentkezett, amely többezer ember halálát okozta Európában – egyik 2003-as volt eddig a legnagyobb, mintegy 70 ezer halálesettel.

A nagyvárosok, melyek közel vannak a Földközi-tengerhez és sokan élnek bennük, a század hátralévő részében sok halálesettel szembesülhetnek.

A tanulmány szerint az általuk vizsgált legrosszabb esetben Barcelonában közel negyedmillió plusz haláleset következhet be at extrém hőség miatt, míg Rómában és Nápolyban közel 150 ezer.

Masselot csapata megvizsgálta, mi lenne a helyzet egy olyan forgatókönyv szerint, ahol a szénszennyezés csak valamivel rosszabb, mint a jelenlegi trendek és nincs extra alkalmazkodás a hőhöz.

Több mint 5,8 millió túlzott hőhalálra bukkantak csupán az éghajlatváltozás miatt, de közel 3,5 millióval kevesebb volt a hideg miatti halálozások száma.

A kutatók összességében arra jutottak, hogy a régebbi lakásállománnyal és kevés légkondicionálással rendelkező Európának hatalmas alkalmazkodásra van szüksége az extrém hőség ellen.

Így például a központokban levegő, több zöldfelület és hűtőközpontok kellenek, hogy a kontinens csökkentse az előrejelzett halálozási arányokat – mondta Masselot.

Megjegyezte: Észak-Amerikában kevésbé valószínű, hogy ilyen erős lesz a fenti trend.

Olvasd el ezt is: Gyilkos hőség – cukorbetegek, migrénesek, erre készüljetek!

(Via)