Sztárok
Mr. Beanként vált híressé, de kevesen tudják, milyen nagy árat fizetett Rowan Atkinson a hírnévért
Kevés olyan karakter született a televízió történetében, aki annyira összeforrt volna az emberiség kollektív emlékezetével, mint Mr Bean. A brit komikus, Rowan Atkinson által életre keltett különc figura a kilencvenes évek elején robbant be a képernyőkre, és azóta is a humor univerzális nyelvét beszéli - szavak nélkül. Mr Bean nem csupán egy sorozathős: ő a modern bohóc, aki az emberi ügyetlenség legaranyosabb oldalát mutatta meg nekünk.
A Mr Bean-jelenség titka éppen abban rejlik, hogy a néző bárhol is éljen, azonnal érti a helyzetkomikumot. Egy vizsgára készülő, templomban unatkozó vagy nyaralásra induló férfi – mindannyian magunkra ismerünk benne. Rowan Atkinson egyetlen grimaszával többet mond, mint mások egész monológokkal. Ez a zseniális egyszerűség tette őt az egyik legnépszerűbb komikussá, aki ma is emberek százmillióit nevetteti meg.

A mérnök, aki a tükör előtt találta meg Mr Beant
Rowan Atkinson nem klasszikus színészként kezdte. Elektrotechnikai mérnöknek tanult Oxfordban, ahol egy feladat során saját magát kellett megnevettetnie. A tükör előtt próbálgatott arckifejezései végül megszülték azt a néma, de végtelenül kifejező figurát, akit ma Mr Bean néven ismerünk.
Eredetileg „Mr. White”-nak hívták volna, ám végül a zöldséges ihletésű „Mr. Bean” – vagyis „Bab úr” – mellett döntöttek. Talán véletlen, talán sors: a név mára a komédia szinonimája lett.
A sorozat 1990-ben indult az ITV csatornán, és mindössze tizennégy epizód készült belőle, mégis világsiker lett. 245 országban sugározták, és Mr Beanből a brit humor globális nagykövete vált. Azóta is élő legenda – egy ember, aki bebizonyította, hogy a nevetéshez nem kellenek szavak.
A hírnév ára és a magányos bohóc
A sikertörténet mögött azonban ott rejtőzött egy érzékeny ember. Atkinson többször nyíltan beszélt arról, hogy a hírnév és Mr Bean súlya nyomasztotta.
„Nem bírom elviselni ezt a gyermeteg figurát” – mondta egyszer.
Mégis, minden interjúból érződik, hogy Bean nélkül ma nem lenne az, aki.
A karakter annyira összefonódott vele, hogy még a 2012-es londoni olimpia nyitóünnepségén is Bean bőrébe bújt, parodizálva az olimpiai szellemet. A világ újra rajongott érte, a férfiért, aki egyetlen homlokráncolással képes elmesélni egy egész történetet.
De a siker árát megfizette. A hirtelen jött világhír, a folyamatos elvárás, hogy mindig vicces legyen, depresszióba taszította. Rowan Atkinson sosem titkolta: a komikusok között sokan szenvednek belső csendben, miközben másokat nevetnek meg. Olyan társaihoz hasonlóan, mint Robin Williams vagy Jim Carrey, ő is megtapasztalta, milyen, amikor a közönség tapsa mögött üresség marad.
Mr Bean öröksége: a néma nevetés ereje
Ma, több mint három évtizeddel az első epizód után, Mr Bean még mindig él. YouTube-csatornáját több mint húszmillióan követik, – filmjei köztük a „Bean – A katasztrófafilm” és a „Johnny English” – világszerte kasszasikerek.
A figura, akit egykor egy tükör előtt született grimasz hívott életre, ma a nemzetközi humor egyik legfontosabb ikonja. Azt is megtanította nekünk, hogy a nevetés valóban nem ismer határokat. Nem kell hozzá közös nyelv, elég egy pillantás, egy félresikerült mozdulat, egy csipet önirónia.
Ha valaha is úgy érzed, hogy túl komoly lett a világ, elég csak felidézni Mr Beant, amint bénázva próbál jegyet váltani, öltözködni vagy épp imádkozni. Mert a legjobb humor forrása mindig mi magunk vagyunk.
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.


















