Sztárok

Nem a fenekéből akar megélni a magyar szépségkirálynő

  • Szerző:nuus
  • 2026.01.22 | 04:00

Interjút adott lapunknak Kárpáti Rebeka, aki elárulta, hogy a szerelemért néha őrültségekre is képes, de most függetlenedni akar.

Legénybúcsú a legújabb magyar film, amely a címében jelzett esemény köré építi a történetét: egy házasság előtti utolsó nagy „kirúgást” tervező barátpár kalamajkái mentén vonultat fel komikus helyzeteket. Bár látszólag egy könnyed vígjátékkal van dolgunk, valójában azonban elég pontos tükröt tart a mai vágyak, illúziók és önértékelési kényszerek elé.

A női főszereplőt adó Kertész Klára egy olyan fiatal nő, aki tudatosan építi önmagát és a karrierjét, és ebben az önteremtési folyamatban születik meg az alteregója, Candy Curtiz, aki a „világszépség-ranglista” 78. helyén áll. Ez a kettősség adja interjúnk kérdéseinek a hátterét, innen indul beszélgetésünk a karaktert megformáló Kárpáti Rebekával.

Elhangzik a filmben, hogy mennyi őrültségre képes az ember a szerelem reményében. Te mennyi őrültségre lennél képes?

Inkább úgy fogalmaznék, hogy rengeteg őrültségre voltam képes. Nagyon impulzív, ambiciózus és érzelmes nő vagyok. Ha szeretek, akkor nagyon szeretek, ha szomorú vagyok, azt is teljes intenzitással élem meg. Az utóbbi időben viszont ez sokat változott. Harminc felett már nem élek meg akkora érzelmi amplitúdókat, stabilabb lett a középpontom.

Elárulod, mi volt a legnagyobb őrültség?

Akkor történt, amikor a gyerekkori szerelmemmel szakítottunk, de én ezt még nem tudtam elfogadni. Egyik este mondtam a barátnőmnek, hogy figyelj, van egy tervem, gyere velem. Tél volt, nagy csizmában voltunk, de magas sarkúban. Abban másztunk be a srác kertjébe, át a kerítésen. Minden jeges volt, el is tanyáztunk. Aztán becsöngettünk éjnek évadján, persze nem nyitott ajtót. Erre elővettem a kedvenc piros rúzsomat, és a barátnőmmel teleírtuk az egész lépcsőházat és az autóját végtelen jelekkel, hogy „örökre” egymáséi legyünk.

Tart még az a végtelen?

Az a végtelen végül végesnek bizonyult. De nagyon szép emlékként gondolok vissza rá. Utána sokat nevettünk rajta, főleg azon, hogy két nappal később a fiú felhívott, hogy gyere, mossuk le együtt az autót és a csempéket. Mindenkinek más a szeretetnyelve, én akkor így fejeztem ki a szeretetem. De ma már nem csinálnék ilyet.

Mondtad, hogy „harminc felett” már más, de azért ez a top 78 még működhet, nem?

Jaj, nagyon kedves vagy… de én azért ezt nem hiszem.

Azt mondod, a film „szívdöglesztő csaja” a való életben nem tud szívdöglesztő lenni?

Folyamatosan nőkkel dolgozom együtt a hosztesz ügynökségem, a modellmunka és a ruhamárkám miatt, és másoknak nagyon konkrét tanácsokat tudok adni ezekben a kérdésekben. Magamat viszont nem látom objektíven – sőt, sokszor inkább alábecsülöm magam.

Ha választani kellene: Kertész Klára vagy Candy Curtiz lennél inkább?

Semelyik. Kertész Klára egy hamis képet kerget, görcsösen ragaszkodik egy felszínes, materiális réteghez, amiről azt hiszi, hogy megoldást ad. Candy Curtiz ennek a késői manifesztációja: látszólag elérte a vágyott életszínvonalat, de az egész csak egy lufi. Én is ambiciózus nő vagyok, ebben talán van kapcsolódás, de nem szeretem azt, amikor valaki a márkás dolgait, a helyeket, ahol jár, mutogatja. Én úgy szeretném megvalósítani magam, a vállalkozásaimat és a családomat, hogy ne kelljen bizonygatni semmit a külvilág felé. Teljesen más értékekben hiszek.

Mik ezek az értékek?

Én nagyon intuitívan működöm. Szakmailag is hamarabb választok egy olyan embert a csapatomba, akivel ösztönösen érzek kapcsolódást, mint egy papíron sokkal kvalifikáltabbat. A hoszteszeim, a koordinátorom mind így kerültek mellém, és rájöttem, hogy nekem ez működik. Ugyanez van a barátságokkal és a családdal is. Sok emberrel elvagyok felszínes szinten, de akiket igazán közel engedek, azokkal nagyon mély kapcsolódásaim vannak. Hiszek abban, hogy lehet biztonságos, szerető, őszinte közeget teremteni, miközben egy erős szövetségben együtt hozunk létre valami értékeset.

És a pénz? Ha neked is lenne egymilliárd forintod, mire költenéd?

Először arra, hogy a közvetlen környezetem biztonságban legyen egészségügyileg és anyagilag. Sokan mondják, hogy a pénz nem számít, de ha a nagymamád életéről lenne szó, és pont annyi pénz hiányozna, hogy megmentsd, akkor rájössz, hogy igenis számít. Mi azt szoktuk mondani a barátnőmmel: egészség legyen, a többit megvesszük. Emellett biztosan jótékonykodnék. Most is sokat teszem, csak nem posztolgatom. De ha valakit ekkora szerencse ér, kötelessége visszaadni valamit a világnak.

Van olyan álmod, ami még pénzfüggő?

Van. Az elkövetkező öt évben szeretnék létrehozni egy országhatárokon átívelő márkát. Olyan vállalkozást, amivel el tudom érni azt, hogy ne függjek anyagilag senkitől. Se másik embertől, se egy felettem lévő főnöktől, se attól, hogy éppen mennyire szép az arcom, vagy elég jó fenekem van-e ahhoz, hogy beválogassanak miatta egy filmbe.


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren
Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló
Budapest
Meghalt a legendás magyar fotós
  • szerző:nuus
  • 2026. 02. 06.