Mikroműanyagok az agyban: ijesztő a mennyiségük

Cseppet sem jó hír számunkra, hogy a mikroműanyagok a korábban regisztráltnál magasabb szinten jutnak be az emberi agyba. A szakemberek szerint 2016 és 2024 között 50 százalékkal emelkedett meg a mikroműanyagok szintje a vizsgált agymintákban.

A mikroműanyagok bejutnak az agyba

A mikroműanyagok befurakodnak az agyba és ismeretlen következményekkel járnak az emberi egészségre nézve – állapította meg a Nature Medicine folyóiratban megjelent tanulmány.

Az emberek gyakorlatilag naponta lélegeznek be, esznek meg és isznak apró műanyaghulladék-szilánkokat, vagyis mikroműanyagokat és nanoműanyagokat.

A tudósok régóta gyanítják, hogy a mikroműanyagok képesek lehetnek átjutni a vér-agy gáton. Utóbbi szűrőként működik a központi idegrendszer és a test többi része között – megvédi az agyat a mérgező anyagoktól és tápanyagokkal látja el azt.

Nagyobb százalékban kerülnek az agyba a mikroműanyagok, mint hitték

Az új tanulmány a legújabb, amely arra utal, hogy a mikroműanyagok át képesek menni  a vér-agy gáton.

Az amerikai Új-Mexikói Egyetem kutatói 52 emberi agy posztmortem mintáját elemezték – köztük 28-at, amelyet 2016-ban boncoltak fel és 24 mintát, amelyet 2024-ben.

Olvasd el ezt is: Mikroműanyag-tartalom – döbbenetes, milyen ételekben van

Mikroműanyagot mindegyik agymintában találtak – és 2024-ben 50 százalékkal magasabb koncentrációban, mint 2016-ban.

A kutatók megállapították azt is, hogy az agyban magasabb a mikroműanyagok szintje, mint más szervekben – például a vesében és a májban.

„Gyűlnek a tudományos bizonyítékok, amelyek a műanyag-szennyeződést dokumentálják minden elképzelhető mátrixban, így sajnos már nem lepődök meg ezt látva” – mondta Bethanie Carney Almroth, a műanyagok környezeti hatásait tanulmányozó ökotoxikológus a Göteborgi Egyetemről, aki a tanulmányban nem vett részt.

Mikroműanyagok mindenütt a testben?

Korábban a szakemberek már azonosítottak mikroműanyagokat az emberi vérben, a tüdőben, a méhlepényben és az anyatejben.

Almroth szerint azonban aggasztó az az elképzelés, hogy a részecskék átjuthatnak a vér-agy gáton.

A kutatók még mindig nem tudják pontosan, hogyan és mennyire befolyásolják a mikroműanyagok az egészségügyi eredményeket. Más tanulmányok potenciális összefüggéseket azonosítottak olyan súlyos problémákkal, mint a rák többféle típusa, a légúti problémák, a szívroham és a gyulladásos bélbetegség.

A fenti, új tanulmány újabb dologra is felhívja a figyelmet: a kutatók megvizsgálták 12 demenciában szenvedő ember agyát, s kiderült, hogy az agyukban magasabb mikroműanyag-koncentráció volt, mint a diagnózis nélküli emberekében.

A mikroműanyagok növekvő koncentrációja az agyban valószínűleg a műanyagok növekvő termelését és felhasználását tükrözi – mondta Tamara Galloway, a brit Exeteri Egyetem ökotoxikológiai professzora, aki szintén nem vett részt a tanulmányban.

A mikroműanyagok egészségre gyakorolt ​​hatása

A kutatók rámutattak, hogy az agymintákban talált műanyagszilánkok többsége polietilén volt, amelyet széles körben használnak élelmiszerek és italok csomagolására, emellett samponpalackokhoz, újrahasznosító edényekhez és egyebekhez.

Nem volt ugyanakkor összefüggés a betegek halálának ideje és az agyukban lévő mikroműanyagok mennyisége között. Ez arra utal, hogy a mikroműanyagok nem halmozódnak fel folyamatosan az agyszövetekben az öregedéssel – mondta Galloway.

Hozzátette: ez azért jelentős, mert azt sugallja, hogy ha mérsékelnénk a környezetszennyezést a mikroműanyagokkal, az embereket érő expozíció szintje is csökkenne.

Az agymintákat az Egyesült Államok különböző részeiből gyűjtötték, ami befolyásolhatja az eredményeket – jegyezték meg a kutatók.

Hangsúlyozták, hogy további vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, vajon az agyban lévő mikroműanyagok valóban egészségügyi problémákat okoznak-e – ideális esetben hosszabb ideig és nagyobb embercsoportok esetén.

Független kutatók azonban rámutattak, hogy ennek ellenére az eredmények aggasztóak voltak – abban a tekintetben, mennyire áthatóak környezetünkben a mikroműanyagok.

Az ok-okozati összefüggést mindig nehéz bizonyítani, különösen az emberi vizsgálatok során, amelyek hajlamosak összefüggésekre – mondta Almroth.

Megjegyezte: ugyanakkor tény, hogy a műanyag részecskék egészségügyi hatásaira vonatkozó bizonyítékokból is egyre több van.

Olvasd el ezt is: Minél többször nyitjuk ki a műanyag palackot, annál több lesz a mikroműanyag

(Via)