Elfeledett húsvéti szokások: kókányolás, kántálás, zöldág-járás

A következőkben bemutatott húsvéti szokások az ország különböző tájegységein éltek vagy élnek még ma is – ezek közül némelyik garantáltan meglepő lesz, és talán még sosem hallottál róluk. Ilyen például a harmatszedés, a kókányolás vagy a kántálás.

Érdekes húsvéti szokások Magyarországon

Ételszentelés és húsvéti ételek

Húsvétvasárnap az ételszentelés különös jelentőséggel bírt. A hívek sonkát, tojást, tormát, kalácsot és sót vittek a templomba, mindezt fehér szalvétával letakarva. Az ételek nemcsak táplálékként, hanem szimbólumként is szolgáltak: a sonka a bárányt, a tojás a feltámadást, a kalács Krisztust, a torma pedig a szenvedést jelképezte. A só és torma együtt a gonosz elűzésére is alkalmasnak számított.

A harmatszedés: gyógyító húsvéti szokás

Veszprém vármegyében, különösen Városlődön, húsvétvasárnap hajnalán a helyiek harmatot gyűjtöttek. Ezt a reggeli harmatot mosdóvízbe tették, mert úgy hitték, segít a bőrproblémákon. A főzőedényeket is kint hagyták a szabad ég alatt, hogy a harmat rájuk szálljon, így az ünnepi étel is gyógyító erejűvé vált.

Tojásgurítás és kókányolás: a húsvéti játékok

A tojásgurítás a lányok körében volt népszerű, akik piros tojással játszottak, labda helyett dobálták egymásnak vagy éppen görgették azt a földön. Városlődön ismert volt az is, hogy favilla ágain keresztül gurították a tojást, míg az el nem tört – akkor közösen elfogyasztották.

A kókányolás, vagyis a tojásvágás a legények játéka volt. Az egyik fiú tartotta a tojást, a másik pedig megpróbálta egy pénzérmét úgy beledobni, hogy az beleálljon. Ha sikerült, övé lett a tojás – ha nem, a pénz a másik fiúhoz került. Ez a játék egyszerre volt ügyességi próba és szórakozás.

Locsolkodás – a legismertebb húsvéti szokások közül

Talán a legismertebb húsvéti szokás a locsolkodás, amely még ma is él több vidéken. Régen azonban ez jóval „vizesebb” mulatság volt, vödörrel locsolták a lányokat, akik emiatt akár naponta többször is ruhát cseréltek. A locsolás célja az volt, hogy a lányok „el ne hervadjanak”, vagyis egészségesek, termékenyek és szépek maradjanak.

Komálás – barátság húsvétkor

A komálás vagy mátkálás során a lányok komatálat küldtek egymásnak: süteménnyel, hímes tojással, borral kedveskedtek barátaiknak. Ezzel szorosabbra fűzték kapcsolatukat, sőt, a gesztus gyakran egy életre szóló barátságot jelképezett. A Káli-medencében, Zalában és Somogyban volt különösen elterjedt ez a szép hagyomány.

Zöldág-járás: tavaszváró ünnep

A zöldág-járás a tavasz köszöntéséről szólt. A lányok énekelve, feldíszített zöld ágakkal vonultak végig a falun. Ez a látványos felvonulás örömünnep volt, amely a természet újjáéledését és a tél búcsúztatását szimbolizálta. Kékkúton és Nemesgulácson különösen élő hagyományként tartották számon.

Tűzszentelés: a fény újraéledése

Az Őrség falvaiban húsvét szombatján az egyik legkülönlegesebb esemény a tűzszentelés volt. A templom előtt, sötétedés után meggyújtott új tűz Jézus feltámadásának fényét, a sötétség feletti győzelmet jelentette. A hívek ebből a tűzből vittek haza lángot, amit egész évben őriztek.

Virrasztás és húsvéti ébresztés

Az éjszakai virrasztás az ünnep várakozásának fontos része volt. A fiatalok összegyűltek, majd hajnalban kereplőkkel és harangokkal járták végig a falut, ébresztve az embereket. Ez egyben egyfajta legényavatás is volt – aki először vett részt benne, már a felnőttek közösségéhez tartozott.

Húsvéti kántálás – énekkel a szerelemért

Kelet-Magyarországon a húsvéti kántálás a legények vidám, énekes játéka volt. Húsvét vasárnap este vagy hétfő hajnalban házról házra jártak, ahol lány lakott, és tréfás verseket adtak elő. A vendéglátók finomságokkal kínálták őket, a begyűjtött étkekből másnap közös lakomát tartottak.

Olvass még több érdekes cikket Életmód rovatunkban!