A demencia kialakulását ezekkel tudjuk csökkenteni – Így tudjuk kézben tartani

Világszerte több mint 55 millió ember él demenciával, és ez a szám pár évtizeden belül akár háromszorosára is nőhet. De a legújabb kutatások szerint a demencia kockázata messze nem csak a genetikán múlik. Egy friss, nagyszabású tanulmány szerint akár tizenhét különböző, életmóddal és egészséggel kapcsolatos tényező is befolyásolja az agyunk jövőjét – és ezek többsége rajtunk múlik.

A demencia kockázata sokkal jobban kézben tartható, mint hitted

Nem kis vállalást tett a Harvard Medical School és a Massachusetts General Hospital kutatócsoportja. Arra voltak kíváncsiak, mi mindennel lehetne egyszerre csökkenteni a stroke, a demencia és a késői életkorban jelentkező depresszió esélyét. És nem csak találgattak: 59 metaanalízist vizsgáltak át, több mint két évtized kutatásait egybegyúrva. A tanulmány vezető szerzője, Dr. Sanjula Singh szerint a cél az volt, hogy olyan közös kockázati tényezőket találjanak, amelyek több agyi betegség ellen is egyszerre védenek.

„Ez a tanulmány valóban megmutatja, hogy az életmódbeli és viselkedésbeli változások milyen erőteljesek az életkorral összefüggő agyi betegségekben. Végső soron reméljük, hogy az emberek úgy érzik, reménykeltő üzenet van itt – hogy valójában nagyon sok minden van, amin dolgozni lehet. Akkor nemcsak a stroke kockázata alacsonyabb, hanem a demencia és/vagy a késői depresszió kockázata is”

– mondta Singh.

A lista nem rövid, de annál beszédesebb. A vérnyomástól kezdve az alváson és a fizikai aktivitáson át egészen a társas kapcsolatokig és a kognitív kihívások kereséséig tizenhét tényező szerepel rajta, melyek együttesen akár sorsfordító hatással lehetnek. A jó hír az, hogy ezek többsége a kezünkben van – és a hatásuk összeadódik.

Ezek a tényezők fontossági sorrend nélkül: vérnyomás, testtömeg index, vesebetegség, vércukor, összes koleszterin, alkoholfogyasztás. Továbbá diéta, halláskárosodás vagy halláskárosodás, fájdalom, fizikai aktivitás, cél az életben, alvás. Ezen kívül dohányzó, társadalmi szerepvállalás, feszültség, kognitív tevékenység szabadidőben, depressziós tünetek.

Ezekkel csökkenthető a demencia kockázata – de nem külön-külön, hanem együtt

A kutatók szerint nem is érdemes egy-egy tényezőre koncentrálni, mert sokszor egy apró változás több területen is segít.

„Ha például javítunk az étrendünkön és beiktatjuk a testmozgást, akkor valószínűleg több dolgot is javíthatunk ezen a listán, beleértve a vérnyomást, a vércukorszintet, az alvást és a koleszterintet”

– tette hozzá Singh.

A legfontosabb tényezők között a vérnyomás kiemelkedő szerepet játszik. Azoknál, akiknek vérnyomása 140/90 Hgmm feletti, több mint kétszer akkora eséllyel alakul ki stroke. 20 százalékkal nagyobb a valószínűsége a demenciának és 16 százalékkal magasabb a depresszió kockázata. És ez még csak az egyik adat. A dohányzás, a rossz alvás, a mozgáshiány, vagy a megemelkedett vércukorszint mind hozzájárulnak a helyzet súlyosbodásához.

Dr. Richard Isaacson, a floridai Neurodegeneratív Betegségek Intézetének kutatója ugyan nem vett részt a vizsgálatban, de megerősítette a tanulmány jelentőségét:

„Fontos ezek csoportosítása, mert úgy gondolom, hogy a különböző emberek eltérő szintű motivációt kapnak a viselkedés megváltoztatására személyes aggályaik alapján, mint például a családi anamnézisben előforduló demencia, stroke vagy depresszió. Az ehhez hasonló adattanulmányok segíthetnek az embereknek abban, hogy jelentős változásokat hajtsanak végre a mindennapi életükben.”

Nem kell mindent egyszerre – de valamin kezdeni kell

A tizenhét faktor között nincs fontossági sorrend, de a hatásuk összeadódik. Singh úgy fogalmazott:

„Ha a 17 tétel elsöprőnek tűnik, tekintsük úgy, mint egy menüt, amelyből kiválaszthatunk néhány elemet – és idővel végighaladhatunk a listán.”

A kulcs a fokozatosság és a tudatosság. Nem kell egyik napról a másikra mindent megváltoztatni, de érdemes tudni, hogy egyetlen döntés – például a rendszeres mozgás bevezetése – több ponton is javítja az agyi egészséget.

A tanulmány ráadásul nem a levegőbe beszél: a kutatók a Massachusetts General Hospital McCance Agyegészségügyi Központjában már kifejlesztettek egy Brain Care Score nevű pontozási rendszert is. Ez  12 egészségügyi tényező alapján segít felmérni, ki mennyire van veszélyben. A mostani tanulmány ehhez hozzáad még néhány új szempontot – például a fájdalmat, a depressziós tüneteket vagy a halláskárosodást –, így várhatóan még pontosabb lesz a következő kiadás, amit az év végére ígérnek.

De a legfontosabb mégis az, amit a kutatás mögött állók üzenni szeretnének: nem vagyunk teljesen kiszolgáltatva a sorsnak. A demencia kockázata – és vele együtt a stroke és a depresszió veszélye – sokkal inkább az életmódunk, mintsem a génjeink kérdése.

(via)

Itt arról olvashatsz: sikeres fogyás. Tíz reggeli hiba, ami akadályozza a fogyást.