Pünkösd: a keresztény hagyomány harmadik legnagyobb ünnepe

Mit ünneplünk pünkösdkor?

Pünkösd a húsvét utáni ötvenedik napon következik, innen ered a neve is a görög „pentékoszté” (ötven) szóból. A keresztény tanítás szerint ezen a napon szállt le a Szentlélek az apostolokra, ami a közösség, az egyház születését is jelenti. Spirituálisan ez az ünnep a megújulás, a lélek megtisztulásának, az újjászületésnek az ideje – számol be a Ragazze.hu.

Zöldág, mátkálás, bodzatea

A pünkösdi időszakhoz több régi népszokás is társul. A zöldág-járás során friss ágakat tűztek a házakra, ajtókra, ablakokra – a termékenység szimbólumaként, de védelmező funkcióval is. Óvták vele a családot a betegségtől, rontástól, természeti károktól. A mátkatál vagy komatál küldése pedig a barátság megpecsételésének szép szokása volt: házilag készített süteménnyel, gyümölccsel, hímzett kendővel díszített tálcán küldték el az ajándékot, amit az elfogadó fél viszonozott.

A bodzatea és bodzaszörp is elengedhetetlen eleme volt a pünkösdi asztalnak – nemcsak az íze miatt, hanem gyógyító ereje révén is. A bodza virágát a néphit mindenféle nyavalyára hatékonynak tartotta, így a tavaszi megtisztulás, feltöltődés rituáléjának is része volt.

A cikk folytatásáért kattints a Ragazze.hu-ra!