Helyek
A világ legforróbb városában halott madarak hullanak az égből – Az 50 fokos hőség szinte hétköznapinak számít
Amikor nyár van, gyakran hallani a panaszkodást, ha a hőmérséklet átlépi a 30 fokot - ez alól én sem vagyok kivétel. Amíg mi, európaiak egy jégkrémmel vagy ventilátorral próbálunk enyhíteni a forróságon, addig a világ legforróbb városa olyan klímával küzd, amit nehéz elképzelni. Kuvaitváros, ez a sivatag szélén fekvő metropolisz, nem egyszerűen meleg – itt az éghajlat valóban extrém.
A világ legforróbb városa címet nem véletlen kapta: 2016-ban Kuvait északnyugati sivatagában, Mitribahban 54 Celsius-fokot mértek, ami az egyik legmagasabb hőmérsékleti adat a bolygón. Ez nem csupán statisztika, ez egy olyan valóság, ahol a madarak lehullanak az égből, a halak pedig gyakorlatilag megfőnek a tengerben.
Hőség, ami túlmutat az emberi tűréshatáron
Kuvaitvárosban a nyári hónapokban az átlagos nappali csúcshőmérséklet 45 °C körül mozog. A hőmérő higanyszála gyakran nem süllyed 27 fok alá még éjszaka sem. Ha belegondolunk, hogy bennünket a légkondicionálás nélküli otthonunkban már 29 °C is megvisel, szinte elképzelhetetlen, milyen lehet a kinti munkavégzés egy építkezésen 50 fokban.
Nem véletlen, hogy Kuvait lakosságának kétharmada egész évben, napi 24 órában működteti a légkondicionálót. A bevásárlóközpontok, a modern élet egyik „menedékei”, sokak számára luxusnak számítanak – különösen azoknak a vendégmunkásoknak, akik az ország munkaerejének döntő részét adják, de javarészt kiszolgáltatott helyzetben élnek.
Madarak hullanak az égből, a tengeri élőlények pusztulnak – a hőség ára
A világ legforróbb városa nemcsak az embereknek, hanem az élővilágnak is brutális próbatétel. 2021-ben például olyan hőmérséklet volt, hogy madarak estek le holtan az égből, a tengeri csikók pedig konkrétan megfőttek az öbölben, valamint kagylók nyíltak fel a sziklákon, mintha gőz fölött készítették volna őket. Ezek nem túlzások, hanem dokumentált esetek.
A 50 fok feletti tartós hőség nemcsak állatokat, de embereket is életveszélybe sodor: hőkimerülés, kiszáradás, szív- és érrendszeri problémák is jelentkezhetnek. Kuvait célja, hogy 2060-ra elérje a nettó zéró kibocsátást, de addig még hosszú út áll előtte.
Mit tehetünk mi, akik nem ott élünk?
Bár szerencsére nem élünk a világ legforróbb városában, a globális felmelegedés mindannyiunk életét érinti. Érdemes elgondolkodnunk azon, mit tehetünk helyi szinten – például több zöldfelület létrehozása, árnyékolás biztosítása, víztakarékosság, vagy egyszerűen energiatakarékos hűtési megoldások használata.
Ha érdekelnek a világ szélsőséges jelenségei, vagy csak kíváncsi vagy más különleges történetekre, olvasd el további cikkeinket is Életmód rovatunkban! Garantáltan találsz érdekességeket, amelyekkel bővítheted a látóköröd!
(via)
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
