Mennyi műanyagot használsz? – Ezért fontosabb a műanyagmentes július, mint valaha

Műanyagmentes július

A műanyagmentes július jelenleg is zajlik, és ez a kezdeményezés szerencsére olyan, hogy sosincs késő beszállni. Sajnos a bolygót már így is rengeteg megpróbáltatás elé állítottuk, az emberiség olyan pusztítást végzett a Földön, amit nehéz jóvá tenni, és minél később vesszük komolyan a problémát, annál bonyolultabb lesz helyrehozni, amennyiben még lehetséges.

A műanyagmentes július a műanyagszennyezés megfékezéséért jött létre, aminek felszámolásával a növény- és állatvilág számára is fontos, de az emberiség túléléséhez is rendkívül fontos lenne. Ebben a hónapban mindenkit az egyszer használatos műanyagok elhagyására buzdítanak, amivel javul az utcák tisztasága, de talán ennél is fontosabb, hogy csökkenne a környezetszennyezés.

És ha már júliusban sikerült,  miért ne folytatnánk egész évben?

Egyszer használatos műanyagok helyett

Szerencsére egyre több szabály és ötlet létezik már az egyszer használatos műanyagok elhagyására, népszerűek a vászonzsákok, és az utóbbi években megjelentek a csomagolásmentes boltok, ahol saját befőttesüvegekbe és dobozokba lehet vásárolni. Ezeken túl persze érdemes műanyagflakonok és nylonzacskók helyett tartósabb megoldásokat alkalmazni, ebben segíthet ehhez ad hasznos tippeket ez a cikk, amit a Provident blogján olvashatsz.

Műanyagszennyezés a világon

Talán a probléma leginkább a Csendes-óceánon szemléltethető: a műanyagszemét foltra, vagy más néven Nagy csendes-óceáni szemétszigetre 1988-ban figyeltek fel. Mára ez a úszószigetté összeállt gigantikus szeméthalom elképesztő méretűre nőtt, körülbelül 1,6 millió négyzetkilométeresre duzzadt. Ez pedig akkora, mintha háromszor egymás mellé raknánk Franciaországot. Az úszó szemétfolt kapcsán legnagyobb probléma, hogy a szemét a Csendes-óceán közepén nemzetközi vizeken lebeg, így egyik ország sem érzi magának a felelőséget, hogy eltüntesse. Szerencsére vannak szervezetek, akik ezt a célt tűzték ki, de ők persze nem rendelkeznek olyan forrásokkal, mint a világ országai. Jó hír, hogy mi is tehetünk az ügyért, az egyszer használatos műanyagok mellőzésével, hogy legalább ne nőljön tovább a szeméthalom.

Ez persze csak egy példa arra, hogy mi történik a szeméttel. Nem is kell a világ másik oldalára menni, hogy durva műanyagszennyezéssel találkozzunk, itt van nálunk a Tisza, ami már sajnos hatalmas mennyiségű műanyagszeméttel folyik be Magyarországra, de a mi területünkön is szennyeződik. A Telex riportjából kiderült, hogy a kárpátaljai településeken nem igazán van szemétszállítás, a szelektív hulladékgyűjtést pedig civilek szervezik, több-kevesebb sikerrel. Akinek hosszabb film is belefér, az Ljasuk Dimitry csodálatos dokumentumfilmjét, A Tisza nevében című alkotást nézheti meg. Utóbbiban láthatjuk, hogy a Duna-deltában, ahol a folyó a Fekete-tengerbe ömlik, magyar üdítős palackok is partot érnek bőségesen.

Az ilyen környezetszennyezés jelentős részben az egyszer használatos műanyagok számlájára írható, a megfékezéséért pedig mi is egyszerűen tehetünk, ha megtanuljuk, hogy kerüljük el őket. Hiszen nyilvánvaló, hogy amit nem használunk, az nem szennyez.