Imane Khelif identitása: ez a tudomány jelenlegi álláspontja a vitatott nemű sportolókkal kapcsolatban

A Hámori Lucát legyőző, időközben olimpiai bajnokká avanzsált algériai Imane Khelif és a tajvani Lin Yu-ting bokszolók esetei komoly kérdéseket feszegetnek majd a 2024-es párizsi olimpia lezárulta után is.

Emlékezhetünk, heves vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság engedélyezte a két versenyző indulását a női mezőnyben, annak ellenére, hogy a tavalyi női vb-ről kizárták őket, mert nem feleltek meg bizonyos kritériumoknak. Közben a tudomány is egyre több kérdésre ad választ azzal kapcsolatban, hogy a kromoszomális eltérések milyen előnyökkel járhatnak a sportban.

A kutatás még folyamatban van, és a szakértők álláspontja sem egységes. Amit tudunk, hogy a nemi identitás kialakulása már a magzat fejlődése során elkezdődik. A legtöbb nő két X kromoszómával rendelkezik (XX), míg a legtöbb férfi egy X és egy Y kromoszómával (XY). A kromoszómák befolyásolják egy személy nemét, de a hormonok is fontos szerepet játszanak ebben – mind a születés előtt, mind később, a pubertás idején. Amikor a baba még az anyaméhben van, a hormonok segítik a nemi szervek fejlődését.

Egyes esetekben azonban előfordulhat, hogy a terhesség egy bizonyos pontján a baba nemi szervei nem úgy fejlődnek, mint a legtöbb emberé. Ezt nevezik DSD (Disorders of Sex)-nek. Körülbelül 40 féle olyan állapot létezik, amely a géneket, hormonokat és az anyaméhben fejlődő nemi szerveket érinti. Ez azt jelenti, hogy adott személy nemi fejlődése eltér az általánostól. Ezek a kromoszóma-rendellenességek ritkák, de a boksz körüli vita miatt most a figyelem középpontjába kerültek.

Mit tudunk a vita középpontjában álló két bokszolóról?

A Nemzetközi Ökölvívó Szövetség (IBA) vezérigazgatója, Chris Roberts a BBC Sportnak elmondta, hogy miután mindkét sportoló beleegyezett az orvosi vizsgálatokba, mindkettőjüknél XY kromoszómákat találtak.

De a dolog nem ilyen egyszerű. Mivel ezek a genetikai variációk sokfélék, egyes szakértők szerint lehetetlen megállapítani, hogy minden Y kromoszómával rendelkező személy férfi, és minden Y kromoszóma nélküli személy nő-e.

„Csak az Y kromoszóma jelenlétének vizsgálata önmagában nem ad választ arra a kérdésre, hogy valaki férfi-e vagy nő” – mondja Alun Williams professzor, aki a sportteljesítménnyel kapcsolatos genetikai tényezőket kutatja a Manchesteri Egyetemen.

Williams szerint egyes DSD-vel élő embereknél az Y kromoszóma nem teljesen kifejlett, nem tipikus férfi Y kromoszóma. Előfordulhat, hogy bizonyos genetikai összetevője hiányzik, sérült, vagy az X kromoszómával cserélődött. Ami a férfi vagy női nem kérdését illeti, általában az SRY nevű gén a döntő – ez a „nem-meghatározó régiója az Y kromoszómának”.

„Ezt hívják férfivé-tevő génnek, ez a nemi fejlődés fő kapcsolója” – mondja Dr. Emma Hilton fejlődésbiológus, aki genetikai rendellenességeket tanulmányoz, és a Sex Matters nevű jótékonysági szervezet kurátora. Hilton szerint Imane Khelifnek és Lin Yu-tingnek addig nem szabadna versenyeznie, amíg további vizsgálatok nem végeznek rajtuk.

Vannak, akik XY kromoszómával születnek, de elvesztik a „férfivá tevő” gént. „Ezek az emberek nem termelnek tesztoszteront, és anatómiailag nők” – mondja Dr. Hilton. Tehát egy olyan teszt, amely az XY kromoszómákat azonosítja, nem ad teljes képet. Imane Khelif és Lin Yu-ting esetében az IBA nem közölte, hogyan vizsgálták őket.

Dr. Hilton azt is hozzáteszi, hogy a legtöbb XY kromoszómával rendelkező embernél az SRY „férfivé-tevő” gén jelen van. Ezek az emberek általában testük belsejében ugyan, de rendelkeznek herékkel. „Amikor elérik a pubertást, elkezdenek tesztoszteront termelni – ez az, ami alapvetően meghatározza a férfiak előnyét a sportban” – mondja Dr. Hilton.

„Ha megmutatnám a fotóját, azt mondanád: ez egy nő”

A probléma pedig a külső nemi szervek kifejlődéséhez szükséges gén mutációjában rejlik. Az anyaméhben férfias anatómia fejlődik ki, egészen a pénisz növekedésének utolsó szakaszáig – ekkor viszont vulva és csikló kezd fejlődni a magzaton. De nem fejlesztenek ki női reproduktív szerveket: nincs méhnyakuk vagy méhük. Ezek az emberek nem menstruálnak, és nem tudnak teherbe esni. A férfiakkal való szex is problémás lehet számukra.

„A legutóbbi nő, akit XY kromoszómákkal diagnosztizáltunk, 33 éves volt” – mondja Claus Højbjerg Gravholt, az Aarhus Egyetem endokrinológiai professzora. Páciense azért fordult hozzá, mert nem értette, miért nem tud teherbe esni. „Felfedeztük, hogy nincs méhe, így soha nem lesz képes babát szülni. Teljesen el volt keseredve.”

Gravholt professzor szerint a nemi identitás kérdésének megkérdőjelezésével járó következmények megrázóak lehetnek, ezért gyakran pszichológushoz irányítja a betegeit. „Ha megmutatnám a fotóját, azt mondanád: ez egy nő. Női teste van, egy férfihoz ment feleségül. Nőnek érzi magát. És ez a legtöbb betegem esetében így van.”

Amikor Gravholt professzor megkérdezte betegétől, hogy miért nem fordult orvoshoz, amiért nem menstruált, azt mondta, hogy a családjában volt egy másik idősebb nő, aki soha nem menstruált, így azt gondolta, hogy ez nem szokatlan.

Gravholt professzor egy másik típusú genetikai mutációval is találkozott. Olyan férfiakat diagnosztizált, akiknek XX kromoszómáik vannak – amelyek normál esetben nőknél fordulnak elő. „Ezek a férfiak terméketlenek. Normális férfiaknak tűnnek, de a heréjük kisebb az átlagnál, és nem termelnek spermiumot.”

Egyes kultúrákban nem elfogadott nyíltan beszélni a menstruációról és a női anatómiáról. A világ bizonyos részein a nők talán nem rendelkeznek elegendő ismerettel ahhoz, hogy megértsék, valami rendellenes történik a testükben. Ezért sok szakértő úgy véli, hogy sok DSD eset nincs diagnosztizálva.

Gravholt professzor Dániát említi jó példaként. A skandináv országban ugyanis nyilvántartást vezetnek minden olyan személyről, aki valaha kromoszóma-vizsgálaton esett át. Dániában 15 ezer nőből egynél találnak XY kromoszómát, de a tudós úgy véli, hogy ha az összes genetikai eltérést vesszük, minden 300. ember érintett lehet.

„Most tanuljuk meg, hogy ezek a variációk gyakoribbak, mint korábban gondoltuk” – mondja Gravholt professzor. „Sok pácienst későbbi életkorban diagnosztizálnak. A legidősebb ilyen személy egy hatvanas éveiben járó férfi volt.”

Jelent-e tisztességtelen előnyt Imane Khelif számára a nemi fejlődési rendellenesség?

A rövid válasz az, hogy nincs elegendő adat ahhoz, hogy végleges következtetésre jussunk.

„Nem lepne meg, ha bizonyos típusú DSD-vel élő embereknek lenne fizikai előnyük a nőkkel szemben” – mondja Alun Williams professzor. Ez jelenthet nagyobb izomtömeget, nagyobb és hosszabb csontokat, nagyobb szerveket. A tudós szerint ezek az emberek magasabb hemoglobinszinttel rendelkezhetnek a vérükben, ami javítja az oxigénszállítást az izmokhoz. „Néhány DSD-vel élő embernek előnye lehet ezeknek az elemeknek egy részében vagy mindegyikében. A skála 0-100% között mozog, attól függően, hogy milyen típusú DSD-ről van szó.”

Ami Imane Khelifet és Lin Yu-tinget illeti, nincs elegendő információnk ahhoz, hogy megállapítsuk, van-e olyan DSD-jük, amit szabályozni kellene. Az elit sportok szabályozása, amelyek jellemzően férfi-női bináris kategóriákra támaszkodnak, bonyolult, mert a biológiai nem maga is összetett, és nem kizárólagosan bináris.

Shane Heffernan molekuláris genetika-professzor jelenleg azt vizsgálja, hogy mit gondolnak a sportolók a DSD-vel élő versenytársaikról. Úgy véli, hogy mindez az egyén genetikai állapotának apró árnyalatitól függ. Például a DSD-vel élő nők, akiknek androgén inszenzitivitás szindrómájuk van, XY kromoszómákkal rendelkeznek; tesztoszteront termelnek, de a testük nem képes feldolgozni azt. Így nem kapnak semmilyen előnyt ebből a tesztoszteronból, mint a férfiak.

Heffernan azt mondja, hogy nem ismernek és nem tanulmányoztak elég sportoló még ahhoz, hogy tudományos alapú következtetést lehessen levonni azzal kapcsolatban, hogy biztosan előnyük van-e, és hogy jogosultak vagy nem jogosultak-e a női kategóriában versenyezni. Úgy véli, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem a legjobb elérhető tudományos eredmények alapján határozza meg jogosultsági kritériumait.

„Ez aggasztó. A NOB feltételezi, hogy nincs előny, de erre nincs közvetlen bizonyíték, sem arra, hogy a DSD-vel élő sportolók teljesítményelőnyhöz jutnak pusztán genetikai variációik miatt. Egyszerűen nincs elegendő adat. Sokan érzelmi alapú álláspontot képviselnek a női kategóriába való beillesztés kapcsán, de hogyan tudja a NOB igazolni ezt az álláspontot – anélkül, hogy lenne adat, ami alátámasztja?”

Heffernan felszólította az olimpiai bizottságot és a nemzetközi szövetségeket, hogy fektessenek be a DSD-vel élő sportolók kutatásába – de elismeri, hogy a feladat nem könnyű, mert sokszor nagy stigma övezi az egyéni sportolókat, amikor állapotokra fény derül. Akadnak olyanok, akik kötelező nemi tesztelést sürgetnek a következő olimpián – ide tartozik Reem Alsalem, az ENSZ nők elleni erőszakkal foglalkozó különleges jelentéstevője is.

Dr. Emma Hilton szerint a DNS-szűréseket akkor kellene elvégezni, amikor a sportolók először regisztrálnak az első hivatalos versenyükre – még azelőtt, hogy elkezdenek érmeket nyerni és a figyelem középpontjába kerülni – így elkerülhető lenne az, ami Imane Khelif esetében történt.

Williams professzor szerint egy átfogó nemi tesztnek három részből kell állnia:

1. Genetika (beleértve az Y kromoszóma és az SRY „férfivé-tevő” gén kutatását).
2. Hormonok (beleértve, de nem kizárólagosan, a tesztoszteront).
3. A test hormonokra, mint például a tesztoszteronra adott válaszkészsége. Egyes személyek ugyanis rendelkezhetnek Y kromoszómával, de teljesen érzéketlen a tesztoszteronra.

Williams professzor szerint ez az eljárás drága, speciális szakértelmet igényel, és etikai aggályok is felmerülnek a tesztelési eljárás kapcsán. „A procedúra megalázó lehet. Magában foglalja a legintimebb anatómiai részek, például a mellméret és a csikló mérete, a hang mélysége, a testszőrzet kiterjedtségének vizsgálatát.”

Egy dolog biztos: a vita nem zárult le. Jelenleg a tudomány még nem képes egyértelmű véleményt alkotni arról, hogyan kellene kategorizálni az eltérő kromoszóma-összetétellel rendelkező versenyzőket az elit sportokban.