A paraszomnia alvás közben teszi pokollá az életedet

A paraszomnia alvás közben jelentkező nemkívánatos jelenségek csoportja. A rendellenességek tünetei általában az elalvási-felébredési folyamat kisiklásából, vagy a lassú hullámú alvás és a REM-alvás egyes funkcióinak széteséséből származtathatók.

Jill középiskolás volt, amikor elkezdett enni álmában. Reggelig fogalma sem volt arról, hogy mit csinál éjszakánként, csak az ágya mellett heverő dobozok, csomagolások árulkodtak arról, hogy álmában elpusztított egy egész doboz kekszet vagy süteményt.

A 62 éves nő a CNN-nek vázolta öntudatlan éjszakai viselkedése részleteit:

„Nem arról szól a történet, hogy éjszaka egyszer felkelek és csipegetek valamit. Egy egész csomag süteményt is meg tudok enni egyszerre, majd újra felkelek, és megeszek négy tál gabonapelyhet. Aztán egy egész doboz Graham kekszet. Ráadásul mindig valami szemétkaját eszem, nem egy almát, vagy valami egészségesebbet.”

Az éjszakai evés és a rossz alvás idővel nyomot hagy az emberen – mondja.

„El sem tudom mondani, mennyire rosszul érzem magam ilyenkor” – meséli. „Számtalanszor felkelek éjszaka, nem tudom kipihenni magam, és tetejébe hatalmas mennyiségű szemét kaját fogyasztok. Aztán felébredek, és helyt kell állnom a munkahelyemen. Ebből állt az életem hosszú évekig”.

Jill alvás közbeni evészavartól, más néven alvási evéstől szenved. Ez egy olyan átmeneti állapot, amikor az agy egyik része felébred, míg a többi alszik. Az alvási evés egy paraszomnia, vagyis egy alvás közben rendellenesség. Hasonlít az alvajáráshoz, alvás közbeni beszédhez, a rémálmokhoz, valamint az alvás közbeni szexhez, a szexszomniához is.

„A paraszomniák közül az alváshoz kapcsolódó evészavar befolyásolja legsúlyosabban a betegek életét”

– vallja Dr. Carlos Schenck, a Minnesotai Egyetem Hennepin Megyei Orvosi Központjának professzora és vezető pszichiátere.

„Ezek az emberek majdnem minden éjjel önkontroll nélkül esznek. Híznak, reggel pedig szörnyen érzik magukat. A rendellenesség az egész életükre hatással van – mondja Schenck, aki a paraszomniák kezelésére specializálódott. Hozzáteszi, a paraszomniák leggyakrabban az alvás leglassabb, legmélyebb szakaszában, az úgynevezett delta alvásban fordulnak elő.

„Ilyenkor valami riasztja a központi idegrendszert, a test aktiválódik, de a személy tudata alszik” – magyarázza a tudós.

Sem önkontroll, sem önmegtartóztatás

Az alvás és ébrenlét átmeneti állapotában az „ősi agy” veszi át az irányítást, olyan táplálékot keresve, amelyek kielégíthetik a test vágyait. Az ultrafeldolgozott ételek, mint a cukorka, keksz, sütemény, fánk, chips és keksz a leggyakoribb választások alvási evés közben – mondja Schenck.

„Nem működik semmilyen kontroll, nincs önmegtartóztatás” – ismerteti. Sőt – teszi hozzá – a paraszomnia alvás közben azt eredményezheti, hogy egyesek olyan ételeket is elfogyaszthatnak, amelyeket kerülniük kell, mert például allergiásak rá.

„És mivel olyan hizlaló, túlzottan feldolgozott ételeket választanak, mint a mogyoróvaj, csokoládé, torta vagy tészta, akár cukorbetegség vagy magas vérnyomás is kialakulhat náluk, vagy a már fennálló állapotuk súlyosbodhat.”

Dr. Schenck szerint az összes paraszomnia közül az alvás közbeni evés jelenti a legnagyobb kihívást. A terápia csak az esetek kétharmadában sikeres, míg ugyanez a mérőszám a szexszomniás, alvajáró vagy rémálmos betegeknél több mint 75%.

Az orvosok nem értették

Jill a húszas évei elején férjhez ment, de az éjszakai ágyban evést továbbra is folytatta. Férje ebből kezdetben semmit nem vett észre, mert mélyen aludt.

Majd amikor reggel meglátta, hogy felesége ágya tele van morzsákkal és csomagolásokkal, azt hitte, Jill megőrült.

A nő évtizedekig titkolta különös alvás-evészavarát. Egészen addig ment ez, amíg a fiát egy idiopátiás hiperszomnia nevű rendellenességgel diagnosztizálták. Ennek az volt a fő tünete, hogy a fiú napi 18 órát vagy annál is többet aludt – anyja ekkor kezdett orvosokhoz járni a saját állapota miatt.

„Az orvosok, akikkel konzultáltam, egyszerűen nem értették, hogy mi a baj velem. Egyikük például azt javasolta, hogy lefekvés előtt egyek egy szelet kenyeret”

– magyarázza Jill, hozzátéve, aki nem szenved ebben a rendellenességben, illetve nem él együtt olyannal, akinél a paraszomnia alvás közben ehhez hasonló dolgokat művel, nem is értheti meg igazán a problémát.

Paraszomnia alvás közben: mi okozza a rohamokat?

Jill évekig járt orvosról orvosra bármiféle eredmény nélkül, míg végül rátalált Dr. Schenckre Minneapolisban. A nő először egy laboratóriumi alvásvizsgálaton vett részt, ahol kiderült, hogy nyugtalan láb szindrómája van. Ez egy olyan neurológiai rendellenesség, ami kellemetlen érzéseket okoz a lábakban, és a beteg ellenállhatatlan vágyat érez azok mozgatására. Ezek az érzések többnyire estefelé kezdődnek, és egész éjszaka is tarthatnak.

„Ez most már inkább nyugtalan test szindróma” – mondja Jill, mert úgy érzi, mintha egy bogár mászkálna benne, és haladna át az egész testén. „Olyan nyomorulttá válsz, hogy elkezded lóbálni a testrészeidet, mintha ki akarnád fárasztani őket” – számol be szörnyű tüneteiről.

A nyugtalan láb szindróma az egyik lehetséges oka az alvás közbeni evésnek – véli Schenck doktor. „Ez kialakulhat alvajárásból, alvási apnoéból, bizonyos álmatlanság elleni gyógyszerektől, vagy mint Jill esetében, nyugtalan láb szindrómából” – magyarázza az orvos.

Jill azonban már jóval azelőtt küzdött az alvás közbeni evéssel, mielőtt a nyugtalan láb szindróma jelentkezett volna nála. De erre is van magyarázat, orvosa szerint kutatások kimutatták, hogy az alvás közbeni evés korábban is jelentkezhet.

Schenk ismertette, vizsgáltak egy csoport alváshoz kapcsolódó evészavaros beteget a laborban, és náluk már jelentkeztek periodikus végtagmozgások. „Aztán láss csodát, öt vagy tíz évvel később kifejlődött náluk a klasszikus nyugtalan láb szindróma. Tehát az alvás közbeni evés lehet az első jelzője a későbbi nyugtalan láb szindrómának.”

Jill orvosa szerint a nem megfelelő étrend jelentős kockázatot jelent, de más tényezők, mint például bármilyen korábbi evészavar a felmenőknél, valamint az egyén neme is szerepet játszhat.

„Az alváshoz kapcsolódó evés kb. 70%-ban nőknél, míg például a szexszomnia 80%-ban férfiaknál alakul ki” – állítja. Említi a társadalmi elvárások szerepét is, például azon keresztül, hogy valaki – diétázás címén – napközben nem jut elegendő kalóriához, így azt éjszaka igyekszik pótolni.

Jill visszaemlékezve azt látja maga előtt, hogy édesanyja mindig diétázott, és gyakran mondta lányának is, hogy milyen fontos a vékonyság.

Bár a családtagok megpróbálhatnak segíteni szeretteiken azzal, hogy felébresztik őket alvási evés közben, Schenck szerint ez vissza is üthet. A paraszomniás személy ugyanis ingerültté és dühössé válhat.

A paraszomnia alvás közben támad, még ha az orvosok nem is veszik komolyan

Több mint 20 év telt el azóta, hogy Jill először járt Schenck klinikáján. Ma a nyugtalan láb szindrómája és az alváshoz kapcsolódó evészavara nagyrészt kontrollálható. Állítása szerint mindez annak a három gyógyszerből álló koktélnak is köszönhető, ameit Schenck írt fel neki.

A gyógyszerek az esetek 95%-ában működnek, de időnként előfordul egy-egy rossz nap vagy éjszaka. Jill száműzte étrendjéből az ultrafeldolgozott ételeket, bár nem könnyű ellállnia azoknak a finomságoknak, amelyeket időnként nála vendégeskedő unokái számára tart. A kezelés összességében hatalmas javulást hozott az életminőségében.

Jill sorstársainak azt tanácsolja, olvassanak sokat a problémájukról, kutakodjanak, és főként ne hagyják, hogy az orvosok lerázzák őket. Ragaszkodjanak az alvásvizsgálathoz, és addig menjenek, amíg meg nem találják a megfelelő szakembert. Azt is javasolja, hogy a paraszomniában szenvedők soha ne adják fel, inkább kérjenek második és harmadik orvosi véleményt is.

(Via)