Egyre több mérgező anyag kerül az élelmiszerekbe: az egészségünket is veszélyezteti

A mikotoxinok – vagyis a penészgombák által előállított másodlagos anyagcseretermékek – évtizedekig főként a takarmányozással foglalkozó szakemberek figyelmét kötötték le. Az utóbbi évek vizsgálatai azonban arra utalnak, hogy ezek a vegyületek jóval szélesebb körben vannak jelen, és az állatokon keresztül az emberi táplálékláncba is bekerülhetnek.

Az új bizonyítékokat erősíti a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Pécsi Tudományegyetem közös kutatása, amely először mutatta ki, hogy a mikotoxinok az aranysakálok szervezetében is jelen vannak, méghozzá azok májmintáiban. A vizsgálatot bemutató tanulmány az International Journal of Molecular Sciences szaklapban jelent meg.

Élelmiszerekben is előfordul

A kórokozó vegyületek főként az Aspergillus, Penicillium és Fusarium gombanemzetségekhez köthetők, és a búza, kukorica, árpa, rozs mellett megjelennek olajos magvakban, diófélékben, gyümölcsökben is. Bár a szervezetre gyakorolt hatásuk függ a típusuktól, a dózistól és a kitettség hosszától, kimutatható kapcsolatuk van többek között a máj- és vesekárosodással, idegrendszeri zavarokkal, szaporodási problémákkal és a daganatos megbetegedésekkel.

Ferencziné Szőke Zsuzsanna, a MATE Genetika és Biotechnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Agrárszektornak elmondta:

„Régen általában csak egyféle toxin okozott mérgezést (monotoxikózist), azaz a szervezet egyszerre csak egy apró pofont kapott. Most viszont már többféle toxin (multimikotoxikózis) van jelen, amelyek hatása összeadódik, azaz a sok apró pofon felerősíti egymás hatását, gyengíti az immunrendszert, az idegrendszert és károsítja a szerveket. Ez nem csak az állatok egészségére jelent veszélyt, hanem közvetetten az emberi élelmiszerláncot is érintheti.”

A kutatók a Duna–Tisza közéről származó tizenkilenc aranysakál májmintáit elemezték. Öt különböző mikotoxin (aflatoxin, DON-toxin, fumonizin-B1, ochratoxin-A és zearalenon) jelenlétét vizsgálták, és minden egyes mintában legalább háromféle toxint kimutattak. Az α-ZOL, az aflatoxin és az ochratoxin-A minden esetben jelen volt, a DON-toxint a minták 95, a fumonizint 79, míg a zearalenont 42 százalékban találták meg.

A szakember az Agrárszektornak arról is beszélt, miként kerülhettek a veszélyes anyagok az állatok szervezetébe. Mint mondta, az aranysakálok mindenevők, így gyakran fogyasztanak szóróra kitett kukoricát is, amely szennyezett lehet mikotoxinokkal. Másik lehetőség, hogy olyan prédát esznek meg, amely korábban fertőzött növényt fogyasztott.

A kutatás eredményei arra utalnak, hogy az aranysakál bioindikátorként is szolgálhat a környezeti mikotoxinszennyezés nyomon követésében. Ez azért is figyelemre méltó, mert Európában elsőként szolgáltat ilyen részletes adatokat a ragadozók szennyezettségéről.

A problémát súlyosbítja, hogy a mikotoxinok gyakran nem egyedül, hanem együtt fordulnak elő, hatásuk pedig összeadódik. Hasonló összefüggésre mutatott rá egy korábbi kutatás is, amely a dámokat, őzeket és gímszarvasokat érintő agancstőbetegséggel hozta kapcsolatba a többféle toxin együttes jelenlétét.

Miért kell figyelnünk a penészgombákra?

Ferencziné Szőke Zsuzsanna szerint három tényező állhat a növekvő kitettség mögött: a klímaváltozás, amely új penészfajok megjelenéséhez vezet; a globális kereskedelem, amely távoli országokból hoz új élelmiszereket; valamint a fúziós konyha térhódítása, amely különböző alapanyagokat kombinál.

„Akárhonnan is nézzük, a mikotoxinok terjedése mindenképpen intő jel, ami arra figyelmeztet, hogy az élelmiszerbiztonság nem magától értetődő, hanem folyamatosan változó kihívás”

– fogalmazott a szakember.