A gyermekkori alvásproblémák valóban növelhetik az öngyilkosság kockázatát?

Egy nemrégiben, a JAMA Network Open folyóiratban megjelent kutatás szerint a 10 éves kor körül jelentkező súlyos alvászavarok miatt két évvel később 2,7-szer nagyobb valószínűséggel jelentkeznek öngyilkossági gondolatok vagy kísérletek a gyerekek részéről. A súlyos alvászavarral küzdő résztvevők közül majdnem minden harmadik később valamilyen szintű öngyilkos magatartásról számolt be – derül ki a CNN cikkéből. Eszerint a gyermekkori alvásproblémák komoly következményekkel is járhatnak, a szülőknek pedig veszélyes csupán legyinteni a problémára.

Dr. Rebecca Bernert, a Stanford Egyetem öngyilkosság-megelőzési kutatólaboratóriumának alapítója szerint az alvás jól látható kockázati tényező, amely nem stigmatizáló, és hatékonyan kezelhető. Az alvászavarok tehát egy olyan tényezőként tekinthetők, amely korai beavatkozási cél lehet a gyermekek mentális egészségének támogatásában.

Mi az összefüggés a gyermekkori alvásproblémák és az  öngyilkosság között?

Az alvászavarok és az öngyilkossági gondolatok közötti kapcsolat több tényezőre vezethető vissza. Az alvás a jólét barométere, hiszen az alvás minősége és mennyisége közvetlenül befolyásolja az agy és a test működését. Az alvás hiánya zavart okozhat az agyi funkciókban, különösen a hangulat, a szorongás és az érzelemszabályozás terén, amelyek mind összefügghetnek az öngyilkossági viselkedéssel.

Az állandó alváshiány befolyásolja a neurotranszmitterek szintjének szabályozását, valamint az agy anyagcseréjét és plaszticitását, továbbá gátolja az agy toxikus fehérjehulladékainak eltávolítását. Mindez negatív hatással lehet a mentális egészségre, és növeli az öngyilkossági hajlam kockázatát, különösen olyan gyerekeknél, akik már egyébként is szoronganak vagy depresszióval küzdenek.

A rémálmok hatása a mentális egészségre

A kutatás kimutatta, hogy a mindennapos rémálmokkal küzdő gyermekek ötször nagyobb kockázatot mutatnak az öngyilkossági hajlam kialakulására. A rémálmok és más alvászavarok nemcsak az alvás minőségét rontják, hanem erős érzelmi stresszt is okozhatnak, amely később hozzájárulhat a mentális problémák súlyosbodásához.

Az gyermekkori alvásproblémák hosszú távú hatásai

Az öngyilkosság a 10 és 14 év közötti gyermekek egyik vezető haláloka, és ez a korcsoport pedig különösen hajlamos az alvászavarokra. Az alvási problémák bizonyítékokon alapuló kockázati tényezőkként jelentek meg a felnőttek öngyilkossági viselkedései esetében is, függetlenül attól, hogy valakinél fennállnak-e depressziós tünetek. Azonban a gyermekkortól a korai serdülőkorig tartó időszakban ezeknek a viselkedéseknek a vizsgálata ritka volt, ami még inkább rámutat a jelenlegi kutatás fontosságára.

Hogyan segíthetjük a gyermekek alvásminőségét?

Minden életkorban fontos, hogy a gyerekek egészséges alvási szokásokkal rendelkezzenek. Dr. Christopher Willard, a Harvard Medical School pszichiátriai tanszékének oktatója szerint a szülőknek figyelniük kell gyermekeik alvásmintáinak változásaira. Ha észleljük, hogy a gyermek alvási szokásai drasztikusan megváltoznak, érdemes konzultálni egy gyermekorvossal, és módosítani a napi és éjszakai rutinokat.

Tippek a jobb alvásért

Következetes lefekvési rutin

Egy lefekvés előtti rutin, amely legalább egy órával az alvás előtt kezdődik, segíthet a gyerekeknek megnyugodni. Fontos, hogy korlátozzuk a képernyőidőt, a fizikai aktivitást és a házi feladatokat ebben az időszakban. A pihentető tevékenységek, mint a könnyű olvasás, naplóírás vagy nyugtató zene hallgatása, segíthetnek.

Mindfulness technikák

Azoknál a gyerekeknél, akik nehezen nyugszanak meg lefekvéskor, a szülők kipróbálhatják a mindfulness gyakorlatokat, amelyek támogatják az érzelemszabályozást.

Napi szokások

A jó alváshigiéniát támogathatjuk a napi tevékenységekkel is, például a rendszeres testmozgással, napfénynek való kitettséggel, a stressz kezelésével és a nappali alvás elkerülésével.

A szülői bevonódás fontossága

A tanulmány szerint a szülői figyelem növelése – például a családi vacsorák gyakorisága és az, hogy a szülők tudják, hol van a gyermekük, illetve kivel tölti az idejét – 15%-kal csökkenti az öngyilkossági hajlam kockázatát. Ez rávilágít arra, hogy a szülők szerepe kiemelkedően fontos a gyerekek mentális egészségének védelmében, különösen akkor, ha alvási problémáik is vannak.

A gyermekkori alvásproblémák tehát nem csupán átmeneti nehézségek, hanem hosszú távon komoly mentális problémákhoz, sőt, akár öngyilkossági kísérlethez is vezethetnek. A szülőknek érdemes figyelniük gyermekeik alvási szokásaira, és időben beavatkozniuk, ha jelentős változásokat tapasztalnak. Az egészséges alvási szokások kialakítása és a mentális egészségről való nyílt beszélgetések kulcsfontosságúak a gyermekek jólétének biztosításában.

Olvass még több hasznos cikket Egészség rovatunkban!

(Via)