Egyre több a rákos fiatal – Orvosok szerint, ezek az okok állhatnak a háttérben

A helyzet komolyságát mutatja, hogy a BMJ Oncology folyóiratban közzétett globális előrejelzés szerint 2030-ra közel 30%-kal emelkedhet a korai kezdetű daganatok aránya. A rák fiataloknál tehát nem elszigetelt jelenség: a számok egy világméretű tendenciára utalnak.

„Még nem tudtunk egyetlen konkrét okot azonosítani, de valószínűleg életmódbeli és környezeti tényezők együttese áll a háttérben”

– mondta Adam DuVall, a Chicagói Egyetem onkológusa.

Miért lesz több fiatal beteg?

A szakértők szerint a jelenség nem egyetlen okra vezethető vissza. A kép sokkal árnyaltabb, és több tényező játszhat össze. A krónikus gyulladás például az egyik gyanúsított. Ez a szervezet állandó készenléti állapotát jelenti, amelyet a mozgáshiány, az elhízás, a tartós stressz vagy akár a mérgező anyagokkal való rendszeres érintkezés is fenntarthat.

Szerepet játszhatnak a reproduktív tényezők is: a későbbi gyermekvállalás vagy a kevesebb gyerek például valamivel magasabb emlő-, petefészek- vagy méhtestrák-kockázattal járhat. Emellett egyre több kutatás mutat arra, hogy a bélrendszerben élő baktériumok egyensúlya – az úgynevezett mikrobiom – könnyen felborulhat. A feldolgozott élelmiszerek, a mikroműanyagok és más környezeti tényezők mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a daganatok könnyebben alakuljanak ki.

Egészségügyi egyenlőtlenségek és a hozzáférés kérdése

A helyzetet tovább súlyosbítják az egészségügyi egyenlőtlenségek. Aki nem fér hozzá időben a megfelelő vizsgálatokhoz, vagy nem engedheti meg magának az egészségesebb élelmiszereket, nagyobb eséllyel lesz kiszolgáltatva a betegségnek.

„Az ellátás minősége és a hozzáférés óriási különbségeket okozhat abban, hogy valaki időben felismerje a rákot, vagy már csak előrehaladott állapotban kerül orvoshoz”

– figyelmeztetett Nita Karnik Lee, a Chicagói Egyetem nőgyógyász-onkológusa.

A rák fiataloknál és a szűrések korlátai

A probléma egyik legnagyobb nehézsége, hogy a rák fiataloknál gyakran még a szűrések ajánlott életkora előtt jelentkezik. A vastagbélrák szűrését például jellemzően 45 év felett javasolják, a mellrákszűrés pedig sok helyen 40 fölött kezdődik rendszeressé válni. Ez azt jelenti, hogy a harmincas betegek sokszor csak akkor szembesülnek a diagnózissal, amikor a tünetek már nehezen hagyhatók figyelmen kívül.

Ezért is kulcsfontosságú, hogy mindenki tisztában legyen a saját családi kórelőzményével, és ne vegye félvállról a gyanús jeleket. Lee szerint

„soha nem szabad halogatni az orvos felkeresését, ha valaki szokatlan tünetet tapasztal. A korai lépések segíthetnek abban, hogy a kezelés hatékonyabb legyen.”

Mit tehetünk?

A megelőzés nem minden esetben lehetséges, de sokat számít, ha odafigyelünk az életmódunkra. A rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a stresszkezelés és a dohányzás elhagyása mind hozzájárulhatnak a rizikó csökkentéséhez. Emellett érdemes a családi kórtörténetet is komolyan venni: ha több rokon érintett valamilyen rákban, az orvosnál ezt feltétlenül jelezni kell.

A rák fiataloknál tehát nem csupán statisztika, hanem mindannyiunk életére hatással lévő valóság. Bár a tudomány még keresi a végső válaszokat, egy dolog biztos: a tudatosság és a gyors reakció életet menthet. És ez az üzenet nemcsak a harmincasoknak és negyveneseknek szól, hanem mindenkinek, aki szeretne időben lépni.

(via)

Olvass még több hasznos cikket Egészség rovatunkban!