Százezrek maradhatnak fűtés nélkül Magyarországon – Egyre súlyosbodik a rezsiválság

Az Európai Unióban jelenleg 47 millió ember él energiaszegénységben, vagyis ennyi embernek nem biztosított a lakhatásához szükséges alapvető energiaellátás. Ez nemcsak az életminőséget, hanem a társadalmi egyenlőséget is súlyosan veszélyezteti. Ahogy a brüsszeli szakértők fogalmaztak: „A lakhatási válság többé nem csak gazdasági kérdés – ez egy szociális krízis, amely családok millióinak mindennapjait érinti.” A magyar valóságban ez pedig annyit tesz, hogy a tél közeledtével sokaknak választaniuk kell: fűtenek, vagy esznek.

Igen költséges lakhatási válsággal küzdünk

A Pénzcentrum által ismertetett adatok szerint az unió régióinak többsége komoly lakhatási gondokkal küzd, de Magyarország különösen sérülékeny helyzetben van. Az elmaradott térségekben – főként Észak-Magyarországon és az aprófalvas Dél-Dunántúlon – még mindig több ezer család fűt gyenge minőségű lignittel vagy hulladékfával. „Ezekben a háztartásokban nem luxus a meleg, hanem elérhetetlen cél” – fogalmazott az egyik brüsszeli tisztségviselő.

A KSH friss adatai is alátámasztják a súlyosbodó lakhatási válság jeleit: a háztartások 10 százaléka elmaradásban van a közüzemi számlákkal, és több mint 1,2 millió ember él olyan ingatlanban, ahol a tető beázik, a falak nedvesednek, vagy a nyílászárók rothadnak. Ezek a hibák nemcsak esztétikai, hanem energiahatékonysági problémát is jelentenek, hiszen a rossz állapotú házak fűtése akár kétszer-háromszor többe kerülhet, mint egy korszerű otthoné.

Brüsszelben már konkrét lépéseket is terveznek a helyzet javítására. Az Európai Bizottság újraértékelte kohéziós programjait, és az egyik fő stratégiai prioritássá tette a megfizethető lakhatást. A cél az, hogy a tagállamok – köztük Magyarország – a források egy részét az energiahatékonyság növelésére, a megújuló energia bevezetésére és a szociálisan hátrányos helyzetű családok lakhatási feltételeinek javítására fordítsák.

Újratervezés és megoldások a lakhatási válság enyhítésére

Az Európai Unió évente 270 milliárd eurót fordíthatna arra, hogy pótolja a hiányzó 2,3 millió lakóegységet, de a tagállamok többsége egyelőre csak kísérletezik a megoldásokkal. A Pénzcentrum tudósítása szerint a Régiók és Városok Európai Hetén bemutatott programok között kiemelt szerepet kapott a „megfizethető, energiahatékony lakhatás” témája.

A konferencián felszólaló szakértő, Andres Jaadla, a Régiók Európai Bizottságának lakásügyi előadója szerint:

„Kritikus szakaszba lépett az európai lakhatási válság, amely magában foglalja a növekvő költségeket és a megfizethető, tisztességes szállások szűkösségét.”

Jaadla szerint többirányú megközelítésre van szükség: az önkormányzatoknak helyi felelősséget kell vállalniuk, az EU-nak pedig forrásokat és szakmai segítséget kell biztosítania. Emellett egy átfogó uniós lakhatási terv kidolgozását is javasolta, amely összehangolná a tagállami és helyi politikákat.

Kiemelt megoldásként említette az „előregyártott felújítások” koncepcióját. Ez azt jelenti, hogy a régi épületek hőszigetelését, homlokzatát vagy tetőszerkezetét előre gyártott, szabványos elemekkel újítják fel. Ezzel nemcsak olcsóbban és gyorsabban lehetne korszerűsíteni a magyar lakásállományt, hanem a környezetet is kímélnék.

Szociális rehabilitáció és helyi kezdeményezések

A magyar Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP Plusz) keretében már zajlanak olyan városrehabilitációs projektek, amelyek a szegregált területek felszámolását és az energiahatékony lakhatás megteremtését célozzák. A programban 2026-ra pilotprojektek indulnak, amelyek megfizethető, fenntartható otthonokat biztosítanak majd hátrányos helyzetű családoknak.

Ezzel párhuzamosan fut a Felzárkózó települések program, amely ma már több mint kétszáz településen működik. A köznyelvben „tetőkommandóként” emlegetett kezdeményezés célzottan segíti a legrosszabb állapotú házak tulajdonosait. A programban pár százezer forinttól néhány millióig terjedő támogatásokat adnak életveszélyes épületek gyors javítására.

A Pénzcentrum szerint a program „nemcsak pénzügyi, hanem emberi beavatkozás is”: az uniós források mellett szociális munkások, helyi szervezetek és civil közösségek dolgoznak azon, hogy ne omoljanak össze a legkiszolgáltatottabb közösségek.

Okos és fenntartható jövőkép

Az Európai Unió célja világos: a lakhatási válság kezelése nemcsak a házak felújításáról, hanem egy igazságosabb társadalom megteremtéséről is szól. A megfizethető, energiahatékony otthonok fejlesztése egyszerre szolgálja a klímacélokat, a szociális kohéziót és a gazdasági stabilitást.

De addig is, amíg a nagyszabású brüsszeli tervek valóban elérnek a magyar vidékre, marad a kérdés: lesz-e elég meleg a tél közepén egy olyan országban, ahol a lakhatás még mindig sokak számára kiváltság?

Olvass még több hasznos cikket Életmód rovatunkban!