Fotók hatása a gondolkodásra: ki hinné, mit művelnek velünk?

Nem árt vigyázni, tudatosnak lenni – a fotók hatása a gondolkodásra ugyanis igencsak erőteljes.

Napjainkban naponta bombáznak bennünket képekkel. Megjelennek a közösségi média hírfolyamainkon, a keresési eredményeink között és az általunk böngészett webhelyeken. Az emberek üzenetküldő alkalmazásokon vagy e-mailben küldenek nekünk fotókat.

Csak a mai nap végéig további milliárdnyi fényképet töltenek fel és osztanak meg online az emberek.

Egy jelentés szerint az átlagos felhasználó napi 6 órát 40 percet tölt az interneten – a képek pedig a mindennapi vizuális inputunk jelentős részét teszik ki.

A fotók hatással lehetnek a felfogásra

A legújabb kutatások rámutattak, milyen a fotók hatása a gondolkodásra: akár befolyásolhatják a felfogásunkat is.

A 2024 elején közzétett egyik tanulmány a Google-on, a Wikipédián és az Internet Movie Database (IMBD) képeit elemezte, konkrétan azt vizsgálva, hogy milyen nemek voltak túlsúlyban, amikor különböző foglalkozásokra kerestek rá – például „gazdálkodó”, „vezérigazgató” vagy „tévériporter”.

Az eredmények látványosak voltak. Bár a nők összességében alulreprezentáltak, a nemi sztereotípiák erősnek mutatkoztak. Az olyan kategóriákban szereplő fotókon, mint a „vízvezeték-szerelő”, „fejlesztő”, „befektetési bankár” és „szívsebész”, sokkal nagyobb valószínűséggel voltak férfiak. A „házvezetőnő”, „gyakorló ápolónő”, „pompomlány” és „balett-táncos” kategóriában pedig általában nők szerepeltek.

Olvasd el ezt is: Te tudod, mi az internet története?

Eddig nem meglepő a dolog. Hasonló jelenség mutatkozott meg 2019-ben – írta a bbc.com szerzője -, amikor nemek szerint kiegyensúlyozott képeket igyekezett keresni egy oldalhoz.

A Getty Creative-en, az egyik fő stockfotó-webhelyen kutatva észrevette, hogy a férfi orvosokról készült fényképek háromszorosával felülmúlják a női orvosokról készülteket – jóllehet például az Egyesült Államokban az akkoriban 44 év alatti orvosok nagyobb valószínűséggel voltak nők, mint férfiak.

Az egészségügyi szakemberek ilyen módon történő ábrázolása azonban csupán egy része volt a problémának. Kétszer annyi választási lehetőség mutatkozott azon képekből, ahol a nőket babával ábrázolták, vagy éppen salátával, mint ahány férfiról készült ilyen.

A fotók hatása a gondolkodásra – tudattalanul

A legutóbbi tanulmány mindezt egy lépéssel tovább vitte. A kutatók, ahelyett, hogy pusztán megmutatták volna a nemi elfogultság mértékét az online képeken, azt tesztelték, van-e bármilyen hatása ezen képeknek az emberek saját elfogultságára.

A kísérletben 423 amerikai résztvevő használta a Google-t különböző foglalkozások keresésére. Két csoport keresett szöveggel, a Google vagy a Google News használatával; egy másik csoport a Google Képeket használta helyette. (Egy kontrollcsoport ugyancsak alkalmazta a Google-t, de olyan kategóriák keresésére, amelyek nem kapcsolódnak a foglalkozásokhoz, például „alma” vagy „gitár” ). Ezután minden résztvevő kapott egy „implicit asszociációs tesztet”, amely méri az implicit torzításokat.

A Google Képeket használó és válaszul vizuális megjelenítést kapó résztvevők a foglalkozások Google-alapú szöveges leírásaihoz képest sokkal nagyobb arányban mutattak implicit nemi elfogultságot a kísérletet követően – közvetlenül utána és három nappal később egyaránt.

„A képek térnyerése a népszerű internetes kultúrában kritikus társadalmi költségekkel járhat. Eredményeink különösen riasztóak, tekintettel arra, hogy a képalapú közösségi média platformok, mint például az Instagram, a Snapchat és a TikTok egyre népszerűbbek, felgyorsítva a képek tömeges gyártását és terjesztését. Ezzel párhuzamosan a népszerű keresőmotorok, például a Google, egyre gyakrabban építenek be képeket az alapvető funkciókba, például úgy, hogy a képek a szöveges keresések alapértelmezett részei”

– írták a kutatók.

Van azonban egy másik növekvő probléma is: az, hogy az interneten már keringő képek hogyan informálnak és alakítanak mesterséges intelligencia-modelleket.

Mint a szerző fogalmazott, 2024 elején végzett egy kísérletet – megkérte a ChatGPT-t, hogy készítsen neki képeket több tucat különböző szakemberről: orvos, jogász, tudós, humorista, költő, tanár, ügyfélszolgálati képviselő, táplálkozási szakértő, gondolatvezető, vezérigazgató, szakértő. Két-három eredményt leszámítva – foghigiénikus, nővér és házvezetőnő – újra és újra férfit hozott. S nem is csak férfit, konkrétan egy karcsú, 30 év körüli fehér férfit, akinek barna haja van.

Egy későbbi próbálkozás során – igyekezve megszabadulni a karrierelfogultságtól -, a szerző megkérte  a ChatGPT-t, találjon ki számára különféle embereket: valaki „okos”, más „sikeres”, megint más valaki operát néz, valaki a Love Is Blind című műsort. Legyen köztük, aki feladta a munkáját, hogy a gyerekekről gondoskodjon. Újra és újra egy csillogó hajú fehér fiú lett az eredmény.

Nyilvánvaló, hogy az olyan modellek, mint a ChatGPT, már meglévő képek alapján tanulnak.

Ez azonban ismét ördögi kört tarthat fenn: minél elfogultabb képeket adnak ki maguk az MI-modellek, annál több ilyet látunk; s minél többet látunk, annál implicitebb módon elfogultabbá válunk önmagunk is. Majd pedig minél elfogultabbak leszünk, annál inkább hozzuk létre és töltjük fel saját elfogult képeinket.

Mit tehetünk, hogy a fotók hatása a gondolkodásra ne legyen ilyen mértékű?

Mit lehet vajon tenni? Nagy felelősség terheli a technológiai és a mesterséges intelligencia-cégeket.

Úgy tűnik, még ha a szándékuk jó is, könnyű megoldás nincs. A faji, nemi és egyéb torzítások kijavítására tett kísérlet során például a Google Gemini mesterséges intelligencia-eszköze néha túlkorrigált – az egyik képre, amely az Egyesült Államok alapító atyáit hivatott ábrázolni, generált például egy fekete férfit, míg a második világháború német katonáiról készült képen egy fekete férfi és egy ázsiai nő szerepelt.

Amíg tehát valóban jó megoldás születik, magunknak kell átvennünk az irányítást digitális képi világunk alakításában – vélekedett a szerző.

Noha nyilvánvalónak tűnik, gyakran figyelmen kívül hagyjuk a tényt, hogy – bizonyos mértékig – válogathatjuk közösségi média hírfolyamainkat.

Ez egy egyszerű, végrehajtható tipp, ha különböző etnikai és faji hátterű fiókokat és influenszereket, vagy a világ különböző részeiről származó fotósokat keresünk. A kapott keresési eredményeket a kezdeti lekérdezés megfogalmazásának megváltoztatásával is befolyásolhatjuk.

A leghatékonyabb stratégia az időnk visszaszerzése lehet. Marine Tanguy művészeti vállalkozó The Visual Detox: How to Consume Media Without Letting It Consume You című könyvének névadó „digitális méregtelenítési tervében” például nincsenek meglepetések – vannak viszont jó és szilárd emlékeztetők.

Például az, hogy szabjunk korlátokat, mennyit nézzük a képernyőt és a telefont, töröljük a nem használt alkalmazásokat és töltsünk több időt a szabadban, technológia nélkül.

Olvasd el ezt is: Boldogabbá tesz a Facebook-fiók inaktiválása, de van egy kis bibi

(Via)