A tudósok is csak vakarják a fejüket: vajon honnan jött a jég alatti baktérium, ami már virágzik? – Nem jó hír az emberiségnek

A tudósok ismét olyasmire bukkantak, amit korábban lehetetlennek tartottak: az Északi-sark jeges vizei alatt jég alatti baktérium él, amely képes a nitrogén megkötésére. Ez az apró, szinte láthatatlan mikroorganizmus alapjaiban rengetheti meg azt, amit eddig a Föld életképességéről gondoltunk.
Mi, emberek, mindig is szerettük azt hinni, hogy a fagyott mélység élettelen birodalom. Most viszont úgy tűnik, tévedtünk – és ez a tévedés nem kis jelentőségű. Ha ezek a mikrobák valóban működnek, akkor a klímamodelleket, sőt, az egész ökoszisztéma működését újra kell gondolnunk.

A jég alatti baktérium, ami nem ismer határokat

Képzeljük el, hogy a tenger jégpáncélja alatt, ahol a fény sosem éri el a vizet, és a hőmérséklet alig haladja meg a fagyáspontot, apró, élő rendszerek működnek. Ezek a mikroszkopikus lények, a jég alatti baktérium közösségei, nitrogént vonnak ki a levegőből, és így táplálékforrást teremtenek más organizmusoknak.
Ez a folyamat kulcsfontosságú, mert a nitrogén az élet egyik legfontosabb eleme, nélküle nem lenne növekedés, nem lenne fotoszintézis, és nem lenne oxigéntermelés sem.

Ami igazán meghökkentő, hogy ezeket a baktériumokat korábban kizárólag meleg, trópusi vizekben tartottuk életképesnek. Most viszont ott vannak a fagyos Arktisz mélyén, és virágzó kolóniákat alkotnak.
Ha belegondolunk, ez olyan, mintha a sivatag közepén találnánk delfineket, egyszerűen nem illik a képbe.

A kutatók azt találták, hogy ezek a mikrobák:

• Képesek nitrogént megkötni, vagyis életet táplálni a semmiből.
• Nem fotoszintetizálnak, tehát sötétben is működnek.
• Genetikai mechanizmusuk alapján akár kulcsszerepet is játszhatnak az északi régiók biológiai egyensúlyában.

Ha ez igazolódik, akkor a jég alatti baktérium új tényező lehet a globális klímamodellekben is. Hiszen minél több nitrogén kerül a rendszerbe, annál gyorsabban nőhetnek az algák, és ezzel együtt nőhet a szén-dioxid megkötése, ami furcsa módon akár fel is gyorsíthatja a felmelegedést.

Mit jelent mindez a Föld jövőjére nézve?

A felfedezés túlmutat az északi-sarki jégen. Ha a jég alatti baktérium valóban ilyen hatékonyan képes működni, akkor a bolygó légköri egyensúlya is változhat. A folyamat ugyanis láncreakciót indíthat el: több nitrogén → több alga → több plankton → több hal – de ezzel együtt gyorsabb szén-dioxid-csere is.

A gond csak az, hogy a természet ritkán viselkedik kiszámíthatóan. Ha a jég tovább olvad, ezek a mikroorganizmusok nagyobb területeket hódíthatnak meg, és az egész tengeri tápláléklánc újraíródhat.
Képzeljük el: olyan rendszer alakul ki a szemünk előtt, amelyben az ember már nem a legfontosabb tényező. A mikroorganizmusok, ezek az apró jég alatti baktérium lények irányíthatják az északi vizek oxigénszintjét, a hőmérsékletet, sőt, közvetve a klímát is.

És ha ez megtörténik, az nem csak az északi jeges-tengereket érinti. A hatások globálisak lehetnek. Minden, ami az Arktiszban történik, előbb-utóbb elér hozzánk is.

Mi lenne, ha mi is használnánk a természet titkait?

A felfedezés nem csak félelmet, hanem lehetőséget is jelent. Mi lenne, ha képesek lennénk megérteni, hogyan működik ez a jég alatti baktérium, és ezt az emberi technológiában is alkalmazni?
Képzeljük el: olyan biológiai rendszereket fejleszthetnénk, amelyek képesek nitrogént hasznosítani mesterséges körülmények között, vagy akár a Föld elsivatagosodó területein is életet teremteni.
Ez már nem a sci-fi világa. Ha a természet a sarkvidéken képes életet fenntartani, miért ne tudnánk mi is tanulni tőle?

A jég alatti baktérium felfedezése azt üzeni, hogy a Föld még mindig tele van meglepetésekkel. Amit lehetetlennek hittünk, újra és újra lehetségessé válik. És miközben mi a felszínen klímacsúcsokat tartunk és modelleket készítünk, odalent, a fagyos mélységben, az élet már elkezdte írni a következő fejezetet.

(via)

Itt arról olvashatsz: állandó fáradtság okok. Miért érzed magad kimerültnek, ha közben eleget alszol?