Életmód
A nyelved hegyén van, de nem jut eszedbe? Kiderült, hogy ennek a jelenségnek tudományos neve is van
Biztosan ismered azt az érzést, amikor egy szó ott motoszkál a fejedben, szinte hallod, de egyszerűen nem jön a nyelvedre. Idegesítő, ugye? Ez a jelenség nem a feledékenység jele, hanem egy teljesen normális agyi „rövidzárlat”, amit a tudomány letológiának nevez. A letológia lényege, hogy az agy tudja, mit akar mondani, de ideiglenesen nem fér hozzá a keresett szóhoz. Olyan, mintha egy könyvtárban állnál a megfelelő polc előtt, de az adott könyv egyszerűen eltűnt a helyéről, egy pillanatra.
A letológia valójában az egyik legérdekesebb bizonyítéka annak, mennyire összetett a nyelv és az emlékezet kapcsolata. Bár zavarba ejtő lehet, valójában mindenkit utolér. Nincs benne semmi rendellenes: az agy csupán egy pillanatra elveszíti a hozzáférést a szó pontos formájához, miközben a jelentése és a „tudom, hogy tudom” érzése továbbra is jelen van.
A letológia tudományos háttere
A kifejezés a görög lḗthē („feledés”) és lógos („szó”) szavakból ered, és a szavak felidézésének átmeneti képtelenségét jelenti. Angolul a jelenséget Tip-of-the-Tongue phenomenon néven ismerik, nem véletlenül, hiszen pontosan azt az állapotot írja le, amikor egy szó „a nyelvünk hegyén van”.
A kognitív pszichológia szerint a letológia nem az emlékezet gyengülése, hanem a lexikális hozzáférés pillanatnyi zavara. Az agyban több rétegben tárolódnak a szavak: jelentésük, hangalakjuk, írott formájuk, és ezek között bonyolult idegi kapcsolatok működnek. Amikor egy szó nem jut eszünkbe, az agy egyik „nyelvi kapcsolata” nem aktiválódik elég gyorsan. Ezért érezzük, hogy tudjuk, miről van szó, de a kimondás mégsem sikerül.
A jelenséget a kutatók világszerte vizsgálják, és kiderült, hogy a letológia univerzális. Nincs korhoz vagy kultúrához kötve, mindannyian tapasztaljuk. Ugyanakkor gyakoribb lehet idősebbeknél, valamint kétnyelvű beszélőknél, akik agya több nyelvi rendszer között váltogat.
Mikor válik a letológia problémává?
Alapesetben soha. A letológia legtöbbször ártalmatlan és múló jelenség. Azonban, ha egyre gyakrabban fordul elő, vagy más kommunikációs nehézségek –- például szókeresési zavar, beszédlassulás vagy megértési problémák – is társulnak hozzá, érdemes neurológiai vizsgálatot kérni. Ekkor ugyanis már nem letológiáról, hanem akár afáziáról is szó lehet, ami tartós nyelvi zavar, leggyakrabban agyi sérülés következtében.
Míg a letológia átmeneti blokk, az afázia tartós károsodás, amely nem múlik el magától. Az egyik jelenség tehát pillanatnyi, a másik kóros eredetű, ezért nem szabad összekeverni őket.
Hogyan előzhető meg a letológia?
A jó hír, hogy az alkalmi szófelejtések gyakorisága csökkenthető. A stressz és az alváshiány például erősen befolyásolja a nyelvi memória működését. Érdemes tehát pihenni, relaxálni, és minél többet foglalkozni nyelvvel, olvasással, szójátékokkal.
Ha épp nem jut eszedbe egy szó, ne erőltesd: a túlzott próbálkozás gyakran csak mélyíti a blokkot. Inkább próbáld körülírni a kifejezést, gondolj hasonló szavakra vagy szinonimákra, ez segítheti az emlék újra aktiválását. És ha végül beugrik a keresett szó, ismételd el többször, hogy megerősítsd a kapcsolatot az agyban.
A letológia tehát nem hiba, hanem az agy természetes működésének egyik tünete. Legközelebb, amikor „a nyelved hegyén van” valami, mosolyogj inkább – az elméd éppen dolgozik.
Olvass még több érdekes cikket Életmód rovatunkban!
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
