Emberbe ültetett sertésvese, rák elleni vakcina, fogyasztószer – Az idei év egészségügyi újításai

Az orvostudományban idén több olyan egészségügyi áttörés volt, amelyek alapjaiban változtathatják meg a gyógyítást és a betegségek kezelését. Az új csodaszerektől a rák elleni vakcinákig forradalmi felfedezések formálják az egészségügy jövőjét, ám az újításoknak árnyoldalai is vannak.

Egészségügyi áttörés: a csodaszerek és a jövő

Az idei év egyik legnagyobb szenzációja a lenacapavir, egy ígéretes injekciós gyógyszer, amely hat hónapos védelmet nyújt a HIV ellen. A világon több mint egymillió embert érintő betegség kezelésében ez hatalmas lépésnek számít, és a Science folyóirat az év áttörésének nevezte.

De nem csak a HIV ellen mutattak előrelépéseket. Az öninjekciózású súlycsökkentő gyógyszerek szinte berobbantak a köztudatba és hirtelen népszerűek lettek. Ezek nemcsak a fogyást segítik elő, hanem csökkentik a szívrohamot és a stroke kockázatát. Sőt, a demencia, a vesebetegség a rák elleni küzdelemben is ígéretesnek bizonyulnak.

Mindezek ellenére az ilyen gyógyszerek nem mindenki számára jelentenek hosszú távú megoldást. Katharine Jenner, az Obesity Health Alliance igazgatója figyelmeztetett:

„Reményt adnak, de nem csodaszerek. A problémák gyökerét nem oldják meg.”

Rák elleni vakcinák: az egészségügyi áttörés új frontja

A rák elleni vakcinák bevezetése hatalmas lépés az NHS számára, amely az elsők között kezdte alkalmazni ezt a technológiát a kísérleti fázison túl. Az mRNS-alapú vakcinák az egyes betegek daganatos sejtjeihez illesztve képesek célzottan elpusztítani a rákos szöveteket.

Elliot Pfebve, egy bélrákkal diagnosztizált négygyermekes édesapa volt az első, aki márciusban megkapta a személyre szabott oltást, míg Steve Young zenetanár melanómájának kezelésében is alkalmazták a technológiát.

Bár az áttörés reményt hoz, a rák elleni vakcinák még nem mindenki számára elérhetők. Az NHS azt tervezi, hogy 2030-ra 10 000 beteget kezelnek velük, de addig a kutatások folytatása és a technológia finomítása szükséges.

Sertésvesék és demencia: forradalmi, de vitatott megoldások

A xenotranszplantáció, vagyis az állati szervek emberi szervezetbe való beültetése idén újabb mérföldkőhöz érkezett. Márciusban Rick Slayman lett az első, akinek genetikailag módosított sertésvesét ültettek be. Bár a beteg később elhunyt, az eljárás maga sikeres volt.

Ezzel párhuzamosan két Alzheimer-gyógyszer, a lecanemab és a donanemab jelentett ígéretes lépést a demencia kezelésében. Ezek a gyógyszerek képesek lassítani a kognitív hanyatlást. David Thomas, az Alzheimer’s Research UK képviselője így nyilatkozott:

„Ezek az első lépések egy szebb jövő felé. Bár most még nem tökéletesek, megnyitják az ajtót a fejlettebb, biztonságosabb gyógyszerek előtt.”

Az egészségügy világa sosem látott tempóban fejlődik, de minden új felfedezés mögött ott rejlik a kérdés: vajon kinek lesz ez hasznos, és milyen áron?

(via)

Itt arról olvashatsz: tíz évvel korábban jelentkezheta demencia ezeknél a férfiaknál.