Tényleg erősebbé tesz, ha káromkodunk edzés közben? Íme a tudomány válasza

Ha te is tapasztaltad már, hogy egy jól időzített „csúnya szó” segít átlendülni a holtponton, nem vagy egyedül. A káromkodás edzés közben ugyanis nem pusztán indulatkitörés: bizonyos helyzetekben csökkenti a belső gátlásokat, növeli a fókuszt, és akár hosszabb ideig tartó izommunkát is lehetővé tesz. De hogyan működik ez pontosan, és hol húzódik az egészséges határ?

Káromkodás edzés közben: mit mond a tudomány?

Egy brit kutatócsoport, Dr. Richard Stephens vezetésével, évek óta vizsgálja, hogyan hat a tabu nyelvezet az emberi viselkedésre. Legújabb kísérletükben 192 felnőttet kértek meg arra, hogy egy rendkívül megterhelő széktámasz-pozíciót tartsanak ki, miközben két másodpercenként ismételtek egy szót. Az egyik csoport egy általuk választott káromkodást mondott, a másik egy teljesen semleges kifejezést.

Az eredmény egyértelmű volt: akik káromkodtak, tovább bírták a gyakorlatot. A kutatók szerint ennek oka az úgynevezett „állapotszintű gátlásoldás”, amikor az ember átmenetileg kevésbé figyel a társadalmi normákra, és nem fogja vissza saját magát.

Hogyan segít a káromkodás a fókuszálásban?

A vizsgálatok alapján a káromkodás edzés közben több pszichológiai folyamatot is beindít. Egyrészt növeli az úgynevezett flow-élményt: azt az állapotot, amikor teljesen belefeledkezel a feladatba, és megszűnik körülötted a világ. Ilyenkor kevesebb figyelem jut a fájdalomra, a kényelmetlenségre vagy arra a belső hangra, ami azt súgja: „elég volt”.

Másrészt az ismételt szó – legyen az bármilyen durva – leköti a munkamemóriát. Ez eltereli a figyelmet a negatív gondolatokról, az önbizalomhiányról és a kudarctól való félelemről. Magyarán: kevesebbet agyalsz, többet csinálsz.

Miért adjuk fel túl korán?

A kutatók szerint az emberek gyakran nem fizikai okokból hagyják abba az erőkifejtést, hanem mentális gátak miatt. Az óvatosság, az önkontroll és a társas elvárások mind arra ösztönöznek, hogy „ne feszítsük túl a húrt”. A káromkodás edzés közben viszont egyfajta belső engedélyként működik: jelzi, hogy most szabad keménynek lenni, szabad átlépni a komfortzónát.

Ez a jelenség nemcsak a sportban ismerős. Ugyanez a hezitálás jelenik meg nyilvános beszédnél, fizetésemelés kérésénél vagy egy fontos tárgyalás előtt. A tabu szavak ereje abban rejlik, hogy megtörik a megszokott gondolkodási mintákat.

Nem mindegy, mikor és hogyan

Fontos hangsúlyozni, hogy a káromkodás alapvetően nem csodaszer, nem fogunk tőle csodával határos eredményeket produkálni. A kutatások szerint azoknál, akik a mindennapokban is gyakran káromkodnak, a hatás gyengébb. Ennek oka, hogy a tabu szó elveszíti érzelmi töltetét, már nem vált ki meglepetést vagy enyhe stresszreakciót.

Ráadásul a környezet is számít. Egy zsúfolt edzőteremben, csoportos órán vagy rehabilitációs környezetben nem biztos, hogy szerencsés hangosan káromkodni. A módszer leginkább rövid, intenzív helyzetekben, akár magadban ismételve működik jól.

Több erő, nagyobb önbizalom

A korábbi vizsgálatok is alátámasztják az eredményeket: volt, ahol 8 százalékos növekedést mértek a szorítóerőben, máshol a kerékpáros teljesítmény javult. Hideg vizes fájdalomtesztek során pedig azok bírták tovább, akik káromkodtak. Mindez arra utal, hogy a káromkodás edzés közben nemcsak mentálisan, hanem fiziológiailag is hat: rövid stresszválaszt indít el, ami mozgósítja a tartalékokat.

A tanulság egyszerű, de fontos: néha nem az izmok gyengék, hanem a belső fék túl erős. Egy jól időzített szó – akár egyetlen káromkodás – segíthet ezen átlendülni.

(via)